Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Második fejezet: A helynevek
86 A Balaton-melléki lakosság néprajza. az ősi hitvilág maradékait őrzik azok a helynevek, a melyekben a pogány, sárkány és ördög szavak fordulnak elő. Az egyházi birtokokon kívül volt a határ-ban egyéb birtok is, mely régen nyilazás, majd osztály útján jutott egyeseknek ; a helynevek hű tükrét adják a birtokviszonyoknak, voltak jobbágy, polgár, pór, szabados, zsellér és nemes földek, voltak béres- és cselédíöldek ; külön járt ki a biró, jegyző, mester és botos földje ; voltak földek, melyek után a censust, voltak, melyek után a domasztikát fizették és voltak, melyek után tizennyolcz napot kellett szolgálni. A magánbirtok megjelölésére, ha az hosszú ideig egy család kezén maradt, sokszor használták a tulajdonos családnevét (néha annak mellék- vagy gúnynevét) ; néhol a birtok más kézre került ugyan, de oly soká volt az előző birtokos kezén, hogy a név túlélte a birtokost s a földet még a második, harmadik birtokos kezén is első birtokosáról nevezik. Helyneveink közt a következő családnevek szerepelnek : Badicz, Bakó, Bakos, Baksa, Baksai, Bakonyi, Bedegh, Bedegi, Bizó, Borbás, Borsos, Csák, Csiker, Csók, Csonták, Csornai Dancs, Denis, Dezse, Dóczi, Dombai, Ferenczi, Finta, Fodor, Foki, Fitos, Gadácsi, Gara, Gál, Geiszt, Herczeg, Hurray, Istvánß, Karányi, Katona, Király, Kolozs, Kontra, Korpádi, Maróthy, Mányoky, Mikó, Mikola, Miske, Pálfi, Penig, Petke, Pető, Pintér, Pojányi, Póka, Pongrácz, Rajkó, Sághi, Sánta, Sebestyén, Somogyi, Szabó, Szecsák, Szegedi, Sziládi, Szukla, Szücs, Takács, Tarányi, Tobak, Torma, Varga. Vas. A személynevek szintén jelentékeny számban fordulnak elő a helynevekben ; feltűnő, hogy túlnyomólag férfinevek ezek, 35 név között csak 5 női név van s annak is egy része egészen új keletű. A határnevekben előforduló személynevek a következők : Antal, Balázs, Bálint, Bencze, Bende, Dani, Dénes, Döme, Fülöp, György ( Gyuri), Imre, István, Iván, Jakab, János, József (Jóskáé), Káhnán, László, Lampert, Márton, Mihály, Miklós, Pál, Péter, Sándor, Simon, Tamás, Zsigmond (Zsiga); Magda, Sári, Rózsa, Viola, Vilma. Míg a családneveknél meglehetett állapítani, hogy a helynév a jelenlegi vagy a közelmúltban volt birtokosoktól származik, addig a személynevekkel egészen másképen vagyunk. A nép igen kevésnél határozottan tudja, hogy a hely kiről kapta nevét s mily esemény révén (p. o. lásd Jakab temetése, Simon luka stb.) a többségnél azonban semmiféle felvilágosítást sem tud adni s úgy látszik itt a helyneveknek egy régibb rétegével van dolgunk, melyet a mostani lakosság már készen kapott mintegy 200 évvel ezelőtt, mikor a Balaton melléke újra népesült be. Az akkori gyér népesség talán még tudta, hogy a helynevekbe a személynevek kiről s mily okból kerültek be, de az új települők csak a nevet vették át, a hagyományt, mely nem az övék volt, nem őrizték meg és nem adták tovább utódaiknak. Feltűnő, hogy e nevek közül a legtöbb hegyeket jelöl. Itt kell felemlítenünk azokat a helyneveket, melyekben a szomszéd községek nevei szerepelnek ; a községnevek itt a hely fekvését adják meg : vagy azon út mellett van az, mely az illető községbe visz, vagy az illető hely éppen a határon van és így tovább ; a helynevek általában újabb eredetűeknek látszanak s valószínűleg az úrbéri váltság rendezése idejéből származnak. így helyneveinkben a következő községnevek fordulnak elő : Adánd, Csáb, Csehi, Endréd, Enying, Faiszt, Fok, Füred, Kapolcs, Kiliti, Kővágó-Örs, Lengyeltóti, Alsó- és Felső-Örs, Örvényes, Paloznak, Páhok, Petend, Rendes, Ságvár, Sárd, Szabadi, Szemes, Sze- pezd, Tomaj, Udvari, Újlak, Veszprém, Zamárdi, Szent-Király.
