A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
44 A Balaton környékének archaeoJogiâja. netlen felületén meglátszik, hogy kézzel formálták. Kissé kihajló szájpereme alatt két kiálló lüie van, hasán fölül pedig egy gyűrű veszi körül, mely görbén megy s a mi az őskori edényekre igen jellemző, sűrűn egymás mellett benyomott mélyedések tagozzák, melyeket mintha kézujjal csináltak volna. Innen Szentgyörgyvárról való továbbá a Balatoni Múzeumban egy római bronzedény, melynek emberformája van : a Balatonvidék római leletei között, melyekről e munkában szó van, kétségkívül a legművészibb darab. De az is bizonyos, hogy nem nálunk készült, hanem alighanem Itáliából hozták. Hekler Antal ugyan megelőzött a publikácziójával a Múzeumi és Könyvtári Értesítő III (1909) 203. lapján, de azért ezen a helyen sem hiá- nyozhatik a képe (56. ábra). Más példák is vannak arra, hogy a görögök s még inkább a rómaiak egyes kisebb, inkább díszül szolgáló edényeknek, melyekben balzsamot tarthattak (<balsamarium), kerek mellkép formát adtak. Hogy ezt a mellszobrocskát edénynek használhassák, belül természetesen üresnek kellett lenni és feneke volt. Mint továbbá látjuk, a mellkép fején kétoldalt egy-egy fül áll ki, melyekbe a karika alakú fogantyú visszahajtott végeivel be van akasztva. Közepén pedig kerek nyílás van, mely ugyanolyan alakú, csuklón forgó lemezzel befedhető. Ezek a mellkép alakú edények többnyire négerfejekből állanak. A mienk, mely 15 cm. magas, egy idealizált ifjút ábrázol, abból a typus- ból, a mint azt a legjobb korban a görögök megalkották. Ezt a fejet felhasználhatták azután a római korban Antinous ábrázolásaihoz, de hogy a mi bronzunk mestere is, mint Hekler gondolja, valamelyik híresebb Antinous- alkotást használt volna fel mintakép gyanánt, ebben kevésbbé értek egyet Hekler- rel. Az Antinous-arczok nem ilyen hosszúkásak s ez a tekintet sem fejezi ki azt a borús és bánatos kedélyt, a mint az Antinous-ábrázolások kifejezik. Legfölebb arról lehet szó, hogy a szemek csakugyan elmerengve néznek a távolba. Egyébként a pupillák be vannak mélyítve, mert más anyaggal voltak kitöltve. A fejről még meg kell jegyezni, hogy kissé jobbra hajlik, haja dús fürtökben lóg le hátul a vállig és eltakarja a füleket s részben a homlokot is. A homlok fölött a hajat egy vékony karika fogja körül, de csak elül látható. A fejhez képest nem áll arány56. ábra. Római bronzedény Szentgyörgyvárról.
