A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
188 A Balaton és vidéke a történeti korban. melynek déli hegyháta szegletkint mélyen belenyúlik a tóba ; nyugatról a Lesencze, Tapclcza, Biliege, északon apró patakok, vizenyős rétek, nádasok, — keleten pedig az Eger patak ingoványai övezik. A Balaton magas vízálláskor elfoglalta e lapályt. Az edericsi öböl benyomult a lapályra a Szentgyörgyhegy lábáig, az Eger patak medréből pedig Szigliget és Badacsony között a keleti szigligeti öböl támadt. Amikor ezek az öblök a Szentgyörgyhegy alatt Szigligettől északra összeértek, a szigligeti Hármashegy, — az Öregerdő a másik két, erdővel koronázott kúppal, — a Balaton szigetévé lett. Említettük, hogy IV. Bélának 1260.1 és 1263.1 2 évi oklevelei már említik Szigligetnek sziget mivoltát. Nem hiszem azonban, hogy Szigliget nevét sziget-liget jellegétől kapta volna ; mert hiszen az egyik északi kúp ormán emelkedő hasonló nevű várról megemlékező legrégibb oklevelek és királyi dekrétumok ezt soha nem nevezték Szigetliget várának „fortalitium vagy castellum Szigetliget“ — hanem igen is Szegliget,3 Szigligeti!4 vagy Zegligethnek. Különben Szigliget neve éppen a térképrajzolóknál elég változatos, Apianus legrégibb térképén: 3egliget,5 * Lazius térképén : Zesigeth,0 Hómann térképein: Sikliz7 és Zegligeth,8 Seuiter térképein: Zegligest, Gegliget9 és Zegligeth.10 11 Szigliget szónak eredete a szeglet- és hajlattal rokonjelzésű „szeg“ szónak a ligettel való összetételében keresendő még abból az időből, amikor Szigliget csak a tóba mélyen benyúló félsziget, a földségnek feltűnően kiugró szeglete volt. Számos ilyen szeglet, szeg szóval összetett képzésű helynevet ismerünk, melyeknek eredetét földrajzi elhelyezésüknek bizonyos tulajdonságára lehet visszavezetni.11 Nem valószínű, hogy Szigliget hosszabb ideig, sőt századokon át különálló egész sziget lett volna ; mert hiszen a Balaton vízszínmagassága a Galerius-féle lecsapolás óta számtalanszor változott, hol emelkedett, hol meg sülyedt és Szigliget sziget jellege — Tihannyal együtt — eszerint változott át egész vagy félszigetté. Szigligetet, mint szigetet is, három oldalról inkább csak sekély vizű zsombékos, vizenyős rét, nem pedig állandó tóvíz környezte. Hiszen ha Szigligetet mélymedrű tóvíz övezte volna, akkor a somogyi part számos helysége vagy viz alatt állott, vagy pedig számos szigetként emelkedett volna ki a tóból. A Balatonnak mai középvízállása ugyanis 104‘57 m. Szigliget és pl. Fonyód környéke pedig 106—108 m. a tenger színe felett. Sőt ellenkezőleg, a térképen azt látjuk, hogy a tó vize a somogyi parton messze vidéken önállóan kiemelkedő fonyódi (Fanodt) hegy alját mossa, — holott azt várhatnék, hogy ez is mint sziget szerepeljen. Fonyód is olyan sziget lehetett,, mint Szigliget. Ezt is, azt is mocsárvíz vette körül három oldalról. Már az is támogatja érvelésünket, hogy Sambucus térképén Tihany mint félsziget szerepel. 1 „Et ideo quandam insulam in Balatino existentem.“ Wenzel II. 221. és 223. oki. — Fejér C. D. IV/III. 22. 1. 2 „Insulam quae fuit Kaliáni iuxta Bdlatinum simul cum monte existente.“ Fejér C. D. IV/III. 118. 1. 3 Deer. I. 1608. ant. cor. art. 14, 8. 11. * Decr. III. 1613. p. c. art. 17, §. 6. 5 Lásd fentebb 175. lapon. Ortelius kiadásában, lásd fentebb a 185. lapon. ' Bővebb kiadás : 156 lap. 8 Kisebb kiadás : 23. lap. 9 Műve 89. lapján. Lásd e műben az 1. térképet. 1U U. o. 87. lapon. Más kiadásban 17. lapon. — Ugyanaz MERCATOR-nál, lásd e mű 191. lapján. 11 Szeg, Nádszeg, Sárszeg, Körösszeg, Kőszeg, Szegszárd, Alszeg, Egerszeg, Kollátszeg, Szegvár, Csobánczszeg slb.
