A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
A Balaton a XVI. század térképein. 183 Egy másik térképén, mely Szlavóniát ábrázolja, már találkozunk a tó nevével.1 A csodálatosan ellapított Pannóniában csaknem Budával egy délkör alatt, nyugatról keletnek nyúlik a „Balatoné“, melyből keleten egy folyó (Sárvíz?) ömlik a Dunába. A tavat nyugaton és északon hegyek környezik. A tó méretei teljesen megbízhatatlanok, alig fél földrajzi fok (55—60 kim.) Magyarországnak szörnyalakja „Germania“ térképén is kísért, de ezen —jóllehet a Fertő tava felismerhetően van felrajzolva — a Balaton tavát hiába keressük. Aligha- nerii beleveszett a Dunának czifra, ágas-bogas kanyarulataiba.2 Ilyen a XVI-ik század első térképeinek egyike. Ily képtelen rajzokat tartalmaz legtöbbje az egykorú térképgyűjteményeknek, melyek oly silányak és gyerekesek, hogy napjainkban egy elemi iskolás gyermek rajzfüzetében sem foglalhatnának helyet. Ilyenek azok a térképek, melyek hivatva voltak az akkori művelt világgal Magyarországot megismertetni ! De bocsássuk meg az elmúlt századok geográfusainak inkább tájékozatlanságát, mint tudatlanságát, hiszen a művelt külföld most is nem egy olyan térképet közöl Magyarországról, hogy ezekhez képest még Ptolomaeus és Mo- LETius adatai is kincsszámba mennek. Sem gazdagságban, sem jól készültségben egyetlen régi térképgyűjtemény sem tesz túl, de sőt el sem éri, meg sem közelíti Il-ik Fülöp anwersi (antver- peni) születésű (1527—1598.) tudós koz- mografusának Oertl vagy — mint magát nevezte — Ortelius Ábrahám-nak nagy szorgalommal összegyűjtött, részben sajátkezűig rajzolt térképeit, több kiadásban megjelent térképgyűjteményét. Ortelius úttörő a térképrajzolás terén s hű társ akadt a szintén anwersi születésű Mer- CATOR-ban. Térképgyűjteményeiben több rajzot találunk Magyarországról és érdekes adatokat a Balaton taváról. Gyűjteményének egy 1580. évi kiadásában,3 a 24-ik térképén, mely Germaniát ábrázolja, már felrajzolva látjuk a „Balaton lacus“-t. Sokkal érdekesebb azonban a 76-ik tábla, Magyarországnak Lazius adatai alapján készült térképe.4 Eltekintve attól, hogy a balatonmelléki helységek legnagyobb része hibás helyrajzzal szerepel és nevük nagyrészben csaknem a felismerhetetlenségig elferdített, továbbá, hogy a Zala és a kiskomáromi patak a Balaton helyett a Drávába folynak, meg hogy Tihan (Tihany) félsziget a térképen a tó északi partja helyett a délin, eredeti helyével szemben fekszik — a térkép mégis, s talán épen ezért érdekes. 1 I. m. 14. térképe „Tavola nova di Schiavonia“. 3 I. m. 12. térképe. 3 Theatrum oder Schaubucli des Erdkreis. Ábr. Ortelius, Antorff, 1580. 4 I. m. 76. tábla. Hungáriáé descriptio, Wolfgango Lazio auctore. Münster Sebestyén ( 1489—-1552.) „Transilvania Siebenbürgen“ czímű térképéről, „New Europa“ jel' zésű Cosmography-jából. (Rajzolta Makay Béla).
