A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
180 A Balaton és vidéke a történeti korban. Ilyen az első térkép Magyarországról. Keletkezése körülményeit és korának fejlettségi fokát tekintve, bátran mondhatjuk, hogy nagy szorgalommal és kielégítő körültekintéssel készült. Sőt technikai szempontból rajza határozottan csinos és bizonyos fokig tökéletes. Bár ezt mondhatnók topográfiájáról is. A térképrajzolás terén nem is tapasztalhatunk a XVI-ik század folyamán egyéb fejlődést a tökéletesség felé, mint hogy a térképek már nem vetületben rajzoltatnak, — elmaradnak lassanként a szénapetrencze alakú hegyek, el az apró templomok, házak, tornyos váracskák — és a térképtárgyak : hegyek, vizek, helységek ezentúl már alaprajzban szerepelnek. Az ezentúl említendő térképek már csaknem mind ily modorban vannak rajzolva. Olvastam, hogy Magyarország első térképének szerzője Münster, ki 1500-ban a „Landtafel von Ungerland“-ot rajzolta.1 Őszinte sajnálatomra, ennek a térképnek egyetlen példányát sem volt alkalmam látni. Örök vesztesége a tudománynak, hogy így egy tizenegyedik gyermekévben levő kartográfusnak iskolatáskájában feledett műve ismeretlen marad. Ez már valóban érdemes lett volna a bemutatásra, ha még oly képtelenséget közölt is volna a Balatonról. Elek azonban a gyanúperrel, hogy az 1489. évben született Münster Sebestyéntől ily korú térképet senki sohasem látott s csak az évszám hibás idézésében rejlik oka ennek a biográfiái képtelenségnek. Tény az, hogy Münster Sebestyén,1 2 ingelheimi születésű mathematikus és geográfus, 1544-ben — tehát nem tizenegyéves korában — írt egy Apianus rajzmodorú térképekkel díszített, huszonnégy kiadást ért Cosmographiát,3 4 mely azonban a Magyarországról rajzolt térképek között időrendben csak második, — ám képtelenségét tekintve, legelső helyen áll. Magyarország a műnek 1550. és 1628. évi kiadásában szerepel. A műnek adatai, nevezetesen pedig térképeinek rajza, a történelmi földrajz és helyszínrajz 'szempontjából hiteleseknek el nem fogadhatók. Kiváltképen pedig Magyarország térképe és ezen különösen a Dunántúl és Balaton rajza elhibázott, a kísérő szöveg pedig szűkszavú. A Magyarországról szóló könyv egy rövidke sorában említi meg a tavat, „Balathonem“, melyen túl Zala megye fekszik.1 A tavat Magyarország térképén, melyről a dunántúli részek hiányzanak természetesen — nem is találhatjuk. Hanem igen is ott éktelenkedik csaknem a felismerhetetlenségig „Germania“ térképén („Germaniae nationis descriptio“, egy másik kiadásban, amelyről alább lesz szó : ,,©r«tfitflrt«b «Itt feinem gitmcn begriff ««b nngerrffUlTtten Irtwbfdfrtfften“), melyen a dunántúli rész „Marca Austria“ néven szerepel (3. térkép). Már a térkép rajza is szokatlan, csaknem egyedül álló a kartográfia terén. Képzeljük el Magyarország térképét úgy lerajzolva, hogy a nézőtől tekintve a kép felső része : a déli, az alsó : az északi, a bal : a keleti s a jobb : a nyugati égtájak 1 Tóth Ágoston : A helyszínrajz stb. Pest, 1869. 243. 1. : Szül. Ingelheimben 1489-ben, f 1552-ben Baselben. 5 Cosmographiae universalis Lib. VI. Autore Sebast. Munstero. Basel. 1550-iki kiadás. (A budapesti kir. tud. egyet, könyvtárban, Ge. 31. és 264.) 4 U. o. 857. lapon. Liber Ilii descriptio Ungariae, quae & Pannoniae inferior. „Item Zaladiensis trans lacum quem Balathonem uocant“.
