A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
A Balaton a XVI. század térképein. 177 de nincs tudomásunk arról, hogy ennek a kiadásnak valamely példánya ismeretes volna. A CuspiNiANUs-féle kiadás idejét pedig, már csak azért is a mohácsi csatát megelőző évekre tesszük, mert azok a változtatások, illetve bővítések, melyeket Collimitius végzett, az 1526. év utáni idők eseményeit örökítik meg. Nevezetesen: feltüntetik a török háborúskodások vonalát, a hódított területet, a feldúlt és elpusztult helységeket és városokat. Ez a térkép, melynek Magyarországban található egyetlen eredeti példánya a gróf Apponyi Antal-féle könyvtárnak egyik kiváló kincse, az első, figyelemreméltó térkép Magyarországról, az első, mely a Balaton tavának helyrajzi viszonyait feltünteti. Csodaszámba se vehetjük, hogy a térkép több hibában leledzik, mint amennyi helyes adatot szolgáltat. De mit is várhatunk még abból a korból, melyben a kartográfia még gyermekkorát élte ; mit várhatunk oly külföldi származású kiadóktól, akik a rendelkezésükre bocsátott adatokat minden kritika nélkül csak szolgai módra dolgozták fel. A mű különleges tárgyának megszabott kerete nem engedi meg a térkép rajzának sem grafikai, sem pedig tipográfiái szempontból való részletes kritikáját, s így kizárólag csak annak megemlítésére szorítkozunk, amit a térkép a Balaton felől elmond. Pannonia inferior-ban — mint a térkép a Dunántúlt nevezi — azonnal szembetűnik a „iírtlrtton lncn$“ derékban tört hosszúkás alakja, mely északról délnek nyúlik el, nyugaton, a dunántúli középhegység, a Bakony, aljában. A helyzet, melyben a tó rajzolva van, szokatlan és hibás. Ennek pedig az az oka, hogy a térképen az égtájak elhelyezése teljesen hibás. Északnak tünteti fel északkeletet, délnek a délnyugatot s így tovább. Erre vall a Duna folyásának iránya is, mely a térképen Budától, vukovári nagyobb kanyarodásáig nem délnek, hanem délkeletnek halad. Olyan e térképen Magyarország, mintha nyugati és keleti fele valami félrebillent mérleg serpenyőiben nyugodnának. A mérleg lesülyedt serpenyőjében Magyarország nyugati fele pihen, míg a keleti részek felszállnak a magasba, északra. Dunántúl leszalad Illyriába, Erdély pedig, a tiszáninneni kerületet nyugatra félrenyomva, felszáll hegyeivel és Tiszántúllal Lengyelországba, óriás molochként terpesz- kedvén szét Alsó-Magyarország felett. A Traga (Dráva), Sana (Száva) délnyugatról északkeletnek folynak és Die Tbeis3, lyssa flu (Tisza) temérdek mellékfolyójával óriás ágas-bogas fa gyanánt emelkedik a Danaw, Danubius (Duna) fölé. így áll előttünk Magyarország képe, ha azt a megjelölt égtájak beállításával nézzük. Más képet nyerünk azonban akkor, ha a térképet úgy helyezzük el magunk előtt, amint kell. Fogjuk csak meg a térkép két egymással szembeeső sarkát és billentsük a mérleget vissza vízszintes helyzetébe, illetve a képet félre, úgy, hogy pl. a térkép bal felső sarka, tehát az északnyugati égtáj a térkép középpontjára függélyes helyzetbe, vagyis az északi égtáj helyére jusson. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarország képe szabályosabb alakot ölt, minden része közelebb zökken megillető helyére. A Duna : például rendes irányában kanyarog végig az országon, Budától is szabályosan délnek folyik ; a Balaton pedig — bárha nem is annyira, amennyire kell, de — már feltűnően északkelet felé hajlik. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt I. rész. 4. szak. 12
