A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein

A Balaton a XVI. század térképein.

175

A XV—XVI-ik században még csak ritkaságképen megjelent egy-két térkép- gyűjtemény, avagy helyesebben egy-két kezdetleges művészettel és hibás helyszínrajzzal készült térkép már jelzi a földrajzolás művelésének szükségét. A történetírók, különösen pedig a XVI. század vége felé már bizonyos tudományos készültséget elsajátított és személyes tapasztalatokban is gazdag földleírók, felismerték azt, hogy az általuk tárgyalt földrajzi adatok, azoknak szemlélhetővé tétele által, könnyebben

2. térkép Az Apianus (Bienewitz) Péter (1495—1552) ingolstadti mathematikus kiadásában 1528-ban megjelent „Tabula Hungáriáé ad quattuor latera“ czímű térképről.

megérthetők. így keletkeztek a XVI—XVIII. századnak már említésreméltó térképei és térképgyűjteményei, mint pl. az Apianus, Münster, Moletius, Lazius, Sambucus, Ortelius, Mercator, Maginus. Sansonius, Hevenesi, Hómann, Hasius, Seutter, Lotter stb.-féle művek.

Apianus, igazi nevén Bienewitz vagy Bennevitz Péter német csillagász,1 ingolstadti mathematikus, Münster kortársa, 1528. év május havában, tehát a mohácsi

1 Szül. Leysznickben, Szászországban 1495-ben, f 1552-ben.