A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 157 Az idézett helyen1 ugyanis azt mondja, hogy „Magyarországon a többek közt két nagyobb és nevezetesebb tó van: egyik a Fertő— a régiek szerint Peiso vagy Pelso, mely négy milliaria (30—33 kim.) hosszú és két milliaria (15—16'70 kim.) széles. A másikat Balaton-nak nevezik, mely sokkal hosszabb ugyan, de keskenyebb a Fertőnél“. Thuróczy sem feledi említeni, hogy „a Balaton mindennemű kitűnő izű halakban bővelkedik s hogy számos város és falu fekszik partjain“. Van THURóczY-nak másik műve is: „Chronica Hungarorum“, a magyaroknak' 1444-( 1464?)ig megírt krónikája, melyet Mátyás király kanczellárjának, Drág Tamásnak, ajánlott.1 2 Krónikájának meséje nagyobbrészt Béla király névtelen jegyzőjének adatai után indul. Nincs is e művében semmi más nevezetesebb feljegyzés a Balatonról, mint az, hogy: midőn Verbulchu foglalásáról szól, települő helyéül — a nyomtatásban, a kézirattól eltérően — nem Balaton szerepel, mely elnevezés egyébként a műben több helyen előfordul,3 hanem „circa Palatinum“. Schwandtner azonban megjegyzi, hogy a kéziratban Balatim áll, a Budai Krónikában Balatun, ő pedig e helyet a Balaton tavában véli felismerni. Ha tehát Schwandtner tudja, hogy a kéziratban Balatim áll, amiben ő a Balatont látja, miért áll a nyomtatásban Palatinum? mely a pannonhalmi apátságra a „möns palatinus“, „möns sacer“-ra emlékeztet. Ranzanus Péter, I. Mátyás korában élt luzerini püspök „Epitome Remm Hungarorum“ czímű, Mátyásnak ajánlott műve.4 (melyet később Zsámboki (Sambucus) János átdolgozott és 1600-ban kiadott), azért érdemes a felemlítésre, mert számadatok vannak benne a Balaton nagyságáról. A műben — melynek beosztása, sőt tartalma, tárgya is nagyon emlékeztet Thuróczy históriájára — ott van szó a Balatonról, ahol a dunántúli megyék felsorolása közben Somogy megyéig jut. Krónikájának e helye elárulja, hogy Bonfin munkáját is olvasta ; amennyiben különösen e helyen csaknem ugyanazt írja, amit Bonfin. A „lacus Balatonis“ nála is oly „csodálatosan haldús és olyan nagyki terjedésű, hogy kerületét kétszázezer lépésre (200 M. P.) becsülik.5 Ha a mai normális lépéssel, 75 cm.-rel számítjuk : 150 kin.-t kapunk. Ámde a tó egyenes vonalban mért hosszúságának 82 km.-nek és szélességi középmértékének 8 km.-nek, tehát 82 -f- 8 = 90 km.-nek készerese, 180 km. is több ennél, pedig ebbe a számba még az öblök kanyarulataival hosszabb partvonal nincs beleszámítva. De a 200,000 lépést (M. P.) 148 cm.-es római lépéssel 1 I. in. 304. lapján (1768. kiadás): „192. Binos habet Ungaria Lacus majore prae ceteris, & fama vulgatiores : alter nominatur Fertő, veteribus Peiso aut Pelso. Extenditur in longum ad quatuor milliaria, in latum ad duo“. — „. . . Alter Balaton dicitur, longior multum, sed angustior Fertone. Alit pisces harum partium optimos. Frequentibus circum undique & Oppidis habitatur & pagis . . .“ 2 Scriptores rerum Hung. vet. J. Schwandtner 1746. I. 39—291. p. — M. Johannis de Thurócz chronica Hungarorum. Pars II. cap. Vill. „De sexto capitaneo. Sextus capitaneus, Verbulchu nomen habuit, qui circa Palatinum (M. S. habet Balatim, Chron. Budens. Balatun, mihi videtur circa lacum Balaton) sua tabernacula fixisse, probatur“. 3 Cap. XLIV. „Sepultus est autem (András) in monasterio sancti Aniani confessoris, quod idem rex construxit in Thihon (M. S. Tihon, Ch. Bud. Tyhon) iuxta lacum Balaton.“ 4 Nyomatott 1558-ban. 5 Chronica Minora, M. FlorianUS, Budapestini 1885. IV. pag. 145. Index II „Simigiensis a Simigio dictus ; qui pagus est, in cuius agro posita olim fuit Segesta, vetustissima civitas, cuius geographi veteres meminerunt. (STRABO-nál, L. VII. Cap. 5. c. 314.: Ss^eauxT] rto'Xiç èaxi [Javvovímv èv oup-ßoX-j) itoxap-uiv ixXeióvtov ... stb.) Estque idem ager frequens vicis, quos tenent accolae lacus qui dicitur Balatonis. Est is lacus mire piscosus tantaque amplitudine ut ducentorum M. P. eius ambitus esse feratur.“
