A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
154 A Balaton és vidéke a történeti korbán. Sőt megelőzőleg 1483-ban1 már Mátyás zalavári apát felhívó levelet adott Darabos Balázs és György ellen, a zabari, alsó-bagothai, felső-bagothai, zygethi (Gelsesziget), pathai, palkonyai jobbágyokon elkövetett hatalmaskodások miatt. A hatalmaskodások után azt várhatnék, hogy a szokásos tizedpereknek is hasonló, nem éppen épületes sorozata következik. Ám a tizedperek ezúttal csaknem teljesen hiányoznak; mert Mátyás idejéből a Balatonvidékről egyebet nem említhetünk, mint hogy 1458 júl. 9-én 1 2 Ferencz orsi prépost kérelme folytán, az örsi tized, illetve kilenczed szedése felől hasonlóképen intézkedik, mint annak idején (1456-ban), V. László. Mátyás törvényekkel szabályozta a tizedszedést, különösen pedig a felette való bíráskodást, kimondván, hogy a praelatusok a tized nemfizetése miatt többé senkit ki nem átkozhatnak és tilalom alá nem vehetnek, — mint azt eddig láttuk — valamint azt is, hogy tizedperekben ezentúl a király bírósága ítél.3 Ezen intézkedéseivel Mátyás leütötte fejét annak a hydrának, mely századokon át a tizedperek képében kísértett. Teljesen Mátyásra vall ez az erélyes eljárás; mert ő — ha a királyi jogokat védeni kellett — Rómának sem habozott szemébe mondani, hogy „inkább hármas keresztet tűz a magyar nép az ország czímerébe a kettős kereszt helyett, mintsem hogy a korona előjogaiból engedjen.“ 4 Mátyás a kolostorok és apátságok beléletében is üdvös újításokat tervezett. Tapasztalván ugyanis, hogy a legjobban javadalmazott, de elődei által világiak kormányzására bízott apátságok a közérdek rovására tönkremennek, törvénybe iktatta, hogy másnak, — mint az illető rend tagjának, — apátságok nem adományozhatok.5 Ettől az üdvös reformtól azonban maga is nem egyszer eltért; így, tudjuk, hogy pl. alatta 1474-ben a zalavári apátságnak sem volt rendtag apátja, hanem csak kormányzója: Aquilejai Angelus mester, a király udvari orvosa.6 I. Mátyás idejéből a fentidézett 1468 május 5-iki keletű oklevélen kívül, azok közül, amelyek a tóval foglalkoznak, a következőket említhetjük. Köveskáli (Keweskaal) Istvánfia Mihály a maga, neje, gyermekei s rokonai nevében 1458 ápr. 4-én a székesfehérvári káptalan előtt megjelenvén, bizonyos ábra- hámi (Abraam) elhagyott jobbágytelkeiket hála fejében és 16 arany forintért a veszprémi káptalannak eladják. Az erről szóló káptalani kiadvány a nevezett birtok egyes részeit felsorolván, megtudjuk, hogy a Diómái (Dyomaal) nevű szőllőhegy „prope Balatinum“ feküdt, továbbá egy hold föld a fürdőhely (ferdevvhel) nevű dűlőben a Balatonhoz közel, két hold föld a már említett Diomál nevű szőllőn alul a tó révpartján „in portu dicti Balatini.“ Megemlíti az oklevél a halászóhelyet is „in dicto Balatino“.7 Említettük volt fentebb, hogy Kismányai Bese Lukács szentgyörgyvári várnagy 1482. és 1483. évi hatalmaskodásainak egy része magán a Balaton taván folyt le. 1 Zalav. lvt. Loe. 4. Fasc. 2. No. 132. (Eredeti, papir, pecsét hiánj'zik.) 2 H. O. II. 343 — 345. 11. 3 Decret, de anno 1458 art. 44, 45, — 1464: 24, — 1474: 16, — 1478: 15, - 1481 : 1-13,— I486 : 40 — 45. 4 Epist. Matthiae Corvini IV. 52. 5 Corp. Jur. Hung. Decret de anno 1486, art. 10 — 12 ß Zalav. It. Loe. 1. Fasc. 1. No. 13. Mátyás 1474. évi privilegialis levele Angelus korm. részére a Zalavárt tartható hetivásár jogáról. II. Lajos 1526. évi levelében. (Eredeti, kék-sárga selyemzsinór, pecsét hiányzik ) 7 H. O. IV. 392—395. 11.
