A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
138 A Balaton és vidéke a történeti korban. Monoszlói, bán fiai és Csupor István özvegye és ennek fia Gáspár az apátság Kayar (Balatonfőkajár) birtokán dolgozó patonai jobbágyain elkövettek, — vizsgálatot kér s Veszprém megyének vizsgálatot teljesítő alispánjai és szolgabirái 1436 ban1 a hatalmaskodások egész sorozatát jelentik fel Zsigmondnak. A hatalmaskodó urak az apátság jobbágyait ütötték-verték, megsebezték ; az aratókról a ruhát is lehúzták s a dolgozó ökröket erővel elhajtották. A Balaton vidék tekintélyesebb főurai közül 1433-ban Kanizsai László hatalmaskodik Jakab türjei (Thwrle) prépost, Berekszói Hagymási Jánosfia László és Szentgróthi (Zenthgyrolth) Miklósfia László Türje és Pákod nevű birtokain/ bizonyára azért, hogy bosszút álljon a préposton és Szentgróti László özvegyén, később Hagymási László nején Margiton, amiért ezek, őt, Zanay István és nejének Aranyad, Szentpéter és Zalaszeg birtokaik megvételétől ugyanabban az évben eltiltották.1 2 3 Nem kisebb hatalmaskodást követett el 1432-ben4 5 * Rozgonyi István, temesi főispán neje, Ciczelle asszony sem, amennyiben férje megegyezésével, megbízásából embereivel megtámadta Molnári Péter fia Kelemen győri püspök és testvéreinek zabari kúriáját és Szabart a hozzátartozó pusztákkal együtt hatalmaskodva elfoglalta/’1 A Kanizsaiak közt is akad olyan — mint pl. János esztergomi érsek — aki magához a királyhoz 1417-ben u külön panaszos levelet ír, melyben a Haholthi Miklós által, rajta elkövetett hatalmaskodás miatt keservesen panaszkodik. A panaszlevél tenorja az, hogy adja neki a király a panaszlott Miklós úr javait. Zsigmond uralkodása alatt már nem csak főurak, hanem a király kegye által elragadtatott7 városi polgárok is hatalmaskodtak. így, kedvelt keszthelyi polgárai és vendégnépei elfoglalták a székesfehérvári egyházban alapított Szűz Szt. Katalin kápolnának páhoki szigetét (insula Pahsygethe), melyet is a király minden ítélkezési forma mellőzésével a régi tulajdonosoknak, Pető János zalai főispán által, visszaadott.8 9 Hasonló viszálykodások, erőszakoskodások napirenden voltak ; nem igen tehető fel tehát, hogy valami nagy készséggel engedtek Zala megye nemesei Zsigmond 1417. évi szept. 13-án Budavárában kelt felhívó parancsának,,J hogy —amint Lévai Cseh 1 H. O. IV. 305-307. 11. 2 Z. O. II. 232. oki. 3 U. o. II. 231. oki. 4 U. o. II. 227. oki. 5 Szabar azon a réven jutott a Molnári családra, hogy Zsigmond 1406-ban Azonfalvi Osthfi János fia Gergely, Vas és Sopron megyék főispánjának hűségéért jogot ad, hogy Zahar birtokát eladományozhassa (H. O. II. 171—172. 11.) s ugyanazon évi június 20-án Gergely a vasvári káptalan előtt úgy végrendelkezik, hogy halála esetén birtokaiban : Zabar, Vngh, Palkonya, Bagatha, Zenthmarton — neje, Agatha, Salamonvári János leánya örökösödik, s csak ha ez örökösök nélkül hal el, örökölnek Molnári Péter fiai : Kelemen, György és Domokos (H. O. IV. 248—250. 11.). Ezt utóbb (1406) Molnári Kelemen, István és Domokos, úgy Agatha asszony, Ostfi Gergely özvegye nevében Büki István győri kanonok 1432-ben a pannonhalmi konvent előtt felmutatta és átíratta. Szabar ősbirtokosa, Buzád bán utódja Zabari Atyus, ennek fia János és ennek fia Péter voltak. Péter magvaszakadtával Mária királyné birtokait Lindvai Miklós bán fiainak, István és János báróknak adományozza 1383-ban (Fejér C. D. X/I. 72. 1.). Lend vái Bánfi János, István és László 1391 okt. 9-én Mária királynőtől Szabar birtokukon Szt. Gál napra vásárjogot is kapnak (Z. O. II. 91. oki.). De már Zsigmond 1406-ban a nevezett János és Istvánnak zalai és somogyi birtokait, hűtlenségük miatt, asszonyfalvi Ostffi Gergelynek adományozza. (Fejér C. D. X/IV. 545. 1.) Z. O. II: 179. oki. 7 U. o. II. 108., 117. oki. * U. o. II. 132. oki. 9 U. o. II. 178. oki.
