A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
108 A Balaton és vidéke a történeti korban. hadjáratban részt vett Zalából Buzád bán, ki hazatérvén, a prédikátorok rendjébe állott,1 betegeket ápolt és monostorában a tatárpusztítás alatt meg is öletett; továbbá Csák Dömötör bán Veszprémből, ki 1246-ban IV. Bélától Csatárt kapja.1 2 Mielőtt András a szentföldre indult Oros apát kérésére 1211 május 29. után a tihanyi apátság birtokait összeiratja és az apátságot birtokaiban és kiváltságaiban megerősíti.3 Ez az oklevél az apátságnak egyik legfontosabb oklevele, amelyben az egyes birtokok határjelölésénél a Balatonnak is nagy szerep jut. Zala megyében Tihany és Szőllős helyének meghatározásánál említi az oklevél a tavat: . . Tychon super Bolotin ... in villa Zeuleus iuxta Balatin ..." A gamási birtokra nézve megemlíti az oklevél, hogy a tónál kezdődik : „. . . quod vulgo dicitur Bolotun . . .“ Lusta (Lósta falu) nevű birtoknál a tó mint határ szerepel: „Est Bolotyn, de quo eggreditur fluuius qui vocatur Foc (Sió)“, mely körülfolyja a szigetet és északnak tartva a Kőig ér, mely a Bolotyn mellett van felállítva. Majd a Somogy vármegye területén (in territoris Simigiensis castri) fekvő birtokokat írván le „Turch villa4 (Töreki major, Kiliti határában) határjárását nyugaton „iuxta Bolotyn“, a Balaton mellett kezdi, bizonyos Szt. Péter templománál s a határ aztán visszatér a Bolotyn-hoz, ahol „Ituuh“ nevű hely van. Egyszerűen mint „lacus“-tó szerepel a Balaton ebben az oklevélben ott, ahol Tihanyt említi, melyet részben a Balaton, részben pedig régi, emberkézásta árok határol (vallum ab antiquis labore manum operatum et factum), továbbá, ahol az apátság halászati és révjogáról (Est et portus super lacum) van szó, valamint ott is, ahol — az 1055-iki alapítólevél szavai szerint is — bizonyos „Petra“-ról (Kőről, a későbbi Oroszkőről) történik említés. Jóllehet, III. Bélának tulajdonítható a hiteles helyek felállítása, amennyiben először az ő uralkodása alatt, az 1184-ik évben már nyoma van annak, hogy a fehérvári káptalan bizonyos perben hozott ítéletről kiadványt tesz,5 6 mégis a hiteleshelyek rendszeres működésének, bizonyos kisebb ügyekben való tanúskodásának jogát csak az 1231 : XXL t.-cz. II. András alatt szabja meg.3 A királyi oklevelek mellett első hiteleshelyi kiadvány gyanánt a veszprémi káptalannak 1231 szeptember 4-iki keletű s a tihanyi apátság birtokainak, Arács, Kék, Pécsei, Udvari határjárásáról szóló metales levele szerepelhetne, ha az oklevél állítólag hamis nem volna. Az oklevél szerint «de Balatino» kezdődik.7 Arach (Arács) falu határa. 1 Hevenesi M. SS. XXIX. p. 177. Buzád hajdan bán, a prédikáló barátok rendjébe állván Szobor (ma Zalaszabar) birtokát idősebb fiának, Búzádnak hagyja. 2 Lányi i. m. I. 655. 1. — Hormayr. Archiv. VII. 373. 1. és IV. 326. 1. 3 Pannonhalmi lvt. Tihan, Fase. 1. No. 5. — Fejér C. D. VII/V. 177 — 202. 11. fíalotin változatban is. — U. o. X/II. 707 1. és X/VIII. 448. 1. az 1399. febr. 21. nádori átiratban (amelyet 1. Pan- nonh. lvt. Tyhan, Fase. 1. No. 28.) — Kaprinay kéziratában : C. No. XVII, XVIII. Garai iMiklós nádor 1417. ítélőleveléből. — Hevenesi M. SS. XLVII. 274. és köv. 11. a kapornaki konvent 1417. évi átiratában. 4 Az eredeti 1055. oklevélben még Huluuodi nevű hely határában mint „lacus Turku“ szerepel. Az 1211. oklevél a tavat faluvá avatta s külön megemlíti határában a zamárdi tavat 5 Makay Dezső : Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira. Nagykanizsa, 1887. II. fej. 62. 1. 6 U. o. III. fej. 83. 1. ' Fejér i. m. III/II. 264—266. 11. — U. o. X1I/II. 70., illetve Pannonh. lvt. Tyhan. Fase. 1-
