A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
74 A Balaton és vidéke a történeti korban. az egykorú pápai brévét is, mely még 974-ben is a salzburgi új érseket, Frigyest, az egész (alsó és felső) Pannóniára kiterjedő egyházfői joghatósággal ruházza fel.1 Ez a körülmény azonban mit sem von le az okmányok érdekességéből abból a szempontból, hogy a bennük felsorolt helynevek előfordulnak Anonymus művében is, amely — ha hamisítódnak tartanók is — nem légből kapott adatokat sorol fel. Ha pedig az okmányok hamisítottak is, a helynevek miért lennének azok? Egyébiránt az Anonymus adatait Privina pannoniai herczegségéről nem lehet azzal megdönteni, hogy miután II. Fülöp nem rendelkezhetett 1190-ben Magyarországról, az Anonymus adatainak színhelyét, illetve Privina herczegségét nem kereshetjük Pannonia inferiorban: a Balaton körül; nem pedig azért, mert Privina herczegségének több helysége a kérdéses királyi oklevélben is benne van. Vájjon az egykorú író feljegyzéseit mellé állítsuk egy nagyhangú, de igen naiv tartalmú, különben is kétes oklevélnek? Salamon szerint biztos kiindulási pont a helynevekre nézve az Anonymus feljegyzéseinek 13-ik pontja, mert szerinte ebben oly nevek foglaltatnak, melyek kétségen kívül azt bizonyítják, hogy Privina herczegsége nem a Balaton mellékén terült el. Ilyen nevek szerinte a már említett Mosaburgon kívül még : Weride, Cella és Ablanza. Weride szerinte a klagenfurti tó partján Wörth, vagy a cillii kerületben Werd, illetve az elszlávosított Werdu. Ablanza pedig nem más, mint az északi Stiriában fekvő Aflenz vagy a cillii kerület Blanza-ja. Próbáljuk ezeket a szerinte kétségtelenül stíriai helységeket a Dunántúl, azon területen keresni, amely Privina uralma alatt állott. Ne menjünk tovább Ablanzát keresni Vas megyénél. Megmaradt ez a név a Meszlen, Csepreg és Acsád közt húzódó Ablancz erdőség nevében mind máig s megtaláljuk nyomát e névnek egy 1255. évi febr. 9-én tartott határjárásról szóló oklevélben is, mint „terra Oblanch“.2 S vájjon az Anonymus által két ízben külön helységcsoportban említett Weride nem lehet-e két külön hely és pedig az egyik, melyet a feljegyzés szerint Adalvinus, Mosaburgból (Zalavár) távozván, a 866. év januárjának Idusán (január 13.)3 4 Szt. Pál apostol tiszteletére szentelt fel: Szigligeti már azért is, mert a másik templom, melyet előbb ugyanazon év és hó Kalendáin (január 1.) Ortalui-ban szentelt fel, azt hiszem: Orda, (Somogy m., lengyeltóti j.)5 a Balaton somogyi partján. Mosaburg, Weride, Ortahu, — Zalavár, Szigliget, Orda elég közel vannak egymáshoz, valamint hogy a feljegyzésnek az a helységcsoportja, mely az első Weride- vel zárul, mind közelebb van a Balatonhoz,6 mint a másik, mely az ország határán túl Stiriába is terjed. E csoportbeli Weride lehet Koch-Sternberg Muraköze, vagy ha úgy tetszik Salamon Wörth, Werd, vagy Werdu-je, mely viszont közelebb van Cella-hoz, Cilli-hez és Ablanza-hoz a vasmegyei „terra Oblanch,“ a mai Ablancz erdőséghez. 1 Fejér e. D. I. 258. s köv. 11. 3 Haz. Okm. I. 30—31., 33., 46. 11. U. o. V. 15. 1. : „in uallem . . . Ablanch“ 1233-ban. 1 Egy XIII—XIV. századbeli kéziratban „II. Idus Janouar“ szerepel, ami január 12-nek felel meg. 4 Varid, Warid, verid = insula, sziget. Fökstemaxn : Altdeutsches Namenbuch, Ortsnamen, II. 1554. hasáb. 4 U. o. 1177. hasáb. Ort = margó, széle valaminek, part, a Balaton partja. Förstemann Ortahut a Traun tó mellett keresi. ö I ámogatja ezt az is, hogy Lajosnak fentemlített 840. évi oklevelében egy helységcsoport „ad pelisam (Balaton), a Balaton vidékén feküdt elszórva. Vájjon itt is „ad pelisam“ alatt nem a későbbi Weride (Szigliget) értendő-e ?
