A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
Avar-frank korszak. 71 Bármennyire is hasonlít ez a Salle (Zalalövő) ahhoz a Sala folyóhoz, amelynek mocsarai közt Privina várát felépítette, ez a Salle (Zalalövő) és Privina vára egymással nem azonos.1 Minden esetre van azonban a kettő közt némi összefüggés, közösség és pedig annak a folyónak a neve, amelynek a partjain mind a két hely : Salle és a vár feküdt. Salle lehetett a rómaiak alatt is a Zala folyó neve s az lehetett már előbb is, a kelták alatt. Ezt a kelta elnevezést megtartották a rómaiak és a Zala folyó mellett fekvő Sálién (Zalalövőn) kívül Salle nevet adtak annak a várnájuknak, annak a „burgus“-nak is, amelyet a Salle szigetén, közel a nagyobb castrumhoz, Valcumhoz (Fenék) építettek. A kelta „Salle“ és a latin „burgus“ elnevezés a frankok előtt igen ismerős, jóhangzású volt. Mintha várta is volna már őket a hazai hangzású „Sala burgus“. Hiszen a kelta „Sala“ szó a bajoroknál is csendesen folydogáló, mocsaras folyót jelent, a latin „burgus“-t hallván pedig, nem is gondolhattak másra, mint a germán „burg, burgum“-ra. Minthogy pedig Sala, Sálét azonos jelentésű a „Moos“, mocsár (palus) szóval, így lett a római „Salle burgus“ helyén épült Privina-féle Salaburgum-bó\ Mosaburg, másként „urbs pallidarum“. Arra az esetleges ellenvetésre, hogy a két Salle nagyon erőltetett magyarázat, amennyiben ha meg is engedtetnék, hogy az Itinerarium Antonini és a Ravennai Névtelen Salle-jén (Zalalövő) kívül, a Salle (Zala) folyó partján, a mai Zalavár helyén, tényleg volt római „burgus“, miért kellett annak éppen szintén Salle burgusnak lenni ? megjegyzésem az, hogy — mint már fentebb is említettük — ismerünk Pannóniában két Bassianát, két Mursellát és két Arrabot. Különösen a két Arrabo (Győr és Körmend) elég közel feküdt egymáshoz ; mind a kettő az Arrabo (Rába) partján. Ugyan miért nevezték hát el ezeket a városokat is azonos névvel ? A Privina által építtetett vár —■ nevezzük immár Mosaburgnak — a Zala folyó mocsaraiban feküdt. A Zala folyó berkes mocsarában „in quondam nemore et palude Salae fluminis“. Nem volt oka csodálkozni Salamon-nak azon sem, hogy az Anonymus sem Mosaburg, sem a „munimen“ (vár) helyének meghatározásánál a Balatont nem említi, illetve hogy csak a Zala folyó által alkotott egy bizonyos tó gyanánt, név nélkül említi, mert hiszen itt a „palus“ nem tavat, nem a távolabb fekvő Balatont, hanem a Zala mocsarát jelenti.'2 Mert ha a Zalavár körül elterült mocsárról beszélünk — már pedig ez kerítette be Zala várát s nem a Balaton — csak nem gondolunk a Balatonra. Azon sem ütközhetünk meg, hogy Salamon szerint rövid 12 év leforgása alatt Zalavár háromszor cserélt volna nevet az Anonymusnál: először „Mimimen“, majd „civitas Privinae“ s végül „Mosaburg“. Ez nem is névcsere. Hiszen mindhárom ugyanazt jelentheti, valamint hogy jelenti is; csakhogy a névtelen író vagy tudta amit ír s ismerte a tényeket, de nem gondolt arra, hogy ezek az általa említett helyek 1 Czi> ÁR Mór Zalavárt az Itinerarium Antonini Salle-jának tartja. (Monasteriologia. VI. pag. 187.) 5 Megmagyarázza Mosaburg mocsaras fekvését a X. század elején I. Konrád császár alatt élt Reginon prüni apát is évjegyzeteiben. Monumenta Germaniae Historica. Georg. Hein. Pertz. Hannoverae, 1826. Reginonis Chronicon Tom. I. Script. Tom. I. 591. lapon. 880. (évről) : „Concessit autem idem rex Arnolfo Carantanum, quod ei pater iam pridem concesserat, in quo situm est castrum munitissimum quod Mosaburch nuncupatur eo quod palude inpenetrabili locus vallatus, difficillimum adeuntibus praebeat accessum “ (Mosaburgot ugyan Pertz Karintiába helyezi.)
