A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

A Balaton környékének archaeologiájn.

20

1 cm. hosszú peczekben végződik, mely a másik félnek lyukába beleillik; ezt a két véget még a karra való felvétel előtt kellett összekapcsolni; ellenben az egyik fél másik végén van egy kis átlyukasztott nyelv, mely a másik fél karperecznek hüvelyes végébe teljesen beleillik; a hüvelyen is van lyuk, úgy hogy egy kívül betolható sodronydarab vagy szög teljesen elzárja». Kár, hogy nem tudjuk, hogy ezen karpereczeket milyen körülmények között találták: a római edényekkel együtt valamely sírban, vagy külön. Mindenesetre régebbiek, mint az edények, de hordhatták még a római korban is, mint ezt azok a római sírkövek mutatják, melyeknek' mellképei bennszülött kelta nőket ábrázolnak.

Balatonbogláron,

annak északkeleti sarkán emelkedik a Várhegy, mely nevét a tetején máig fennmaradt sánczok után kapta. Tetejét legelő borítja, de az északi oldala, mely lenéz a Balatonra, leszakadt s a csupasz földben cserépdarabok találhatók, melyek valószínűvé teszik, hogy maguk a sánczok is ugyanazon ősrégi időből valók, melyből a cserepek. Sőt azok az őskori urnák is, a melyekre Gaál Gaszton földbirtokos előadása szerint, a várhegy keleti oldalán mintegy 25 év előtt bukkantak, nyilván ugyanazon néptől származtak, melynek a hegy tetején volt a telepe s a mely annak megerősítésére építette a földvárat.

24. ábra. Térrajz a bogiári Várhegygyei.