A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
24 A Balaton és vidéke a történeti korban. írja, hogy a Peiso nevű tavat és a boj sivatagokat a noricumi vidék keríti be.1 Hogy merre feküdt ez a Noricum, azt a Il-ik században Marc. Aurelius Antoninus (némelyek szerint Ant. Pius) alatt élt Claudius Ptolemaeus Alexandrinus földleíró görög nyelven írt földrajzi tabellái1 2 mondják el. Ptolemaeus szerint Noricumot nyugatról az Ainos vagy Aenus (Inn f.) folyó és északról az Aenus folyótól a Ketion vagy Cetius hegyig a Duna egy része határolja.3 Minthogy pedig a Cetius hegy a mai Kahlenbergnek Bécs mellett, illetve hegyvidékének felel meg már azért is, mert csaknem ugyanazon hosszúsági fokon fekszik, mint a teljes bizonyossággal megállapított Poetovio, Patavium (Pettau).4 Noricum keleten nem terjedhetett túl a mai Lajta és Rába vidékén. Itt pedig a határát alkotó vidéket az általa említett tó neve jelöli, mely tó, mint Noricumhoz legközelebb fekvő előbb van említve, mint a tőle kissé délre fekvő kietlen boj vidék s annak már virágzó két lakott helysége. Arra nézve azonban, hogy Peiso a mai Balaton lehetne, semminemű bizonyíték nincs Plinius feljegyzéseiben, sőt - ha a fentemlítetteken kívül tekintetbe vétetik még az a körülmény, hogy közvetlenül a Peiso név után mindjárt a boj sivatagokat említi Sabaria colonia (Szombathely) és a partján fekvő Scarabantia oppidummal (város Soprontól délre), valószínűség rejlik abban, hogy Plinius Peisója nem lehet a mai Balaton, melyet a Il-ik században már egy egész provinczia választott el Noricumtól s melyet Plinius bizonyára utóbb említett volna az általa adott sorrendben. A sorrendben Noricumhoz legközelebb álló Peisoban ne keresse senki a boj sivatagokon is túl fekvő Balatont, hanem csak a mai Fertőt. Feltűnő talán, hogy már legelőször is egy oly íróról teszünk említést, aki nem a Balatonról írt, illetve akinek feljegyzései nem vonatkoztathatók a Balatonra, hanem inkább a Fertőre, melynek történetleírása e munka keretén kívül esik. De tekintettel arra, hogy Plinius műve után oly művet kell összehasonlítás végett megemlítenünk, amelynek adatai már határozottabban a Balatonra vonatkoztathatók s amelynek érdekes feljegyzéseit számos író szembeállította a Pliniuséivel, a majdan tárgyalandó kritika könnyebb megérthetése végett szükségesnek mutatkozott a történetírók sorrendjét Pliniussal megkezdeni. Traianus (K. u. 98—117.) dácziai hódításai után a római Caesarok már gyakrabban meglátogatják ezt a gazdag és virágzó provincziát. 1 „Noricis iunguntur lacus Peiso, deserta Boiorum, iám tamen colonia divi Claudii Sabaria et oppido Scarabantia Julia habitantur“. L. III. c. 24. (27.) 2 Térképeket rajzolt hozzá az V-ik században Agathodemon. Ezek azonban már elvesztek. 3 Claudii Ptolfmahi Geographia, edid. Carolus Müllerius. Parisiis 1883 : Lib. II. cap. XIV. pag. 283. „Noricum finibus circumseritur ab occasu Aeno flumine, a septentrionibus parte Danubii ab Aeno flumine usque ad Cetium montem, cuius positio gradus habet 37° 30' (hosszúság) 46° 50' (szélesség). 1 U. o. Pannonia superior-ról. L. II. Cap. XIV. Pag. 292 : Poetovio 37° 20' (hosszúság) 45° 30' (szélesség). MAGiNUS-nál: Geographia ete. Volum. IL pag. 19—20. 37° 40' — 45° 30'. JoRDAN-nál: De originibus Slavicis. Joan Christophorus de Jordan (es. kir. udvari tan.) Vindobonae 1745. Pars III. Lectio 24. CCCXCII. Deserta Boiorum. Ex Plinii Hist. lib. 3. cap. 24. és előbb a CCCXCV. nus. pag. 95. Ex Ptol. lib. 2. cap. 15: Patavium 372/^ long. 45V2 lat. — Ptolemaeus a helyek fekvésének meghatározásánál Erathosthenes, illetve Posidonius után számított, ki számításának alapjául a Rhodus—Alexandria közti távolságot mérte le, melyet a földkerület 'űs-ad részéül állapított meg. Ez a rész 7° 30' (valóban 5° 10'.) A földkerület a két első szerint 340.000 és Ptolemaeus szerint 180,000 stadium között váltakozik. Az utóbbi alapon egy fok 500 stad. Ptolemaeus fokméréseiben annyira tévedett, hogy az általa alapul vett egyenlítői fok 1 ,,-al kisebb, mint a valóságban.
