A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak

I. RESZ.

A MAGYAROK BEJÖVETELÉIG.

I. FEJEZET.

ŐSKOR ÉS RÓMAI KORSZAK.

Balaton a jelenben Ferrótól 34° 55' (a Kis-Balatonnal: 34° 50' 20")—35° 50' földrajzi hosszúság és 46° 39'—47° 2' északi szélesség alatt terül el, 70 kim. hosszúságban és H/a—12 kim. szélességben Zala, Somogy és Veszprém megyék között, délnyugatról északkeletnek. Keretének legnagyobb részét Zala és Somogy megyék alkotják ; Veszprém megye csak északkeleti partját határolja. Területe (a Kis-Balaton nélkül) 598'2 klm“, középvízállása 104‘57 m. a tenger színe felett és hellyel-közzel I 3—5 m., Tihany tövében pedig 10'97 m. mély. Hazánk e megolvadt gyöngyének remek foglalványa van. Északi partja a legváltozatosabb hegyalakulatokkal a gyönyörködteti a szemet, míg a déli parton Somogy fennsíkja terül el. Északi partja öblök által szaggatott, melyek közül, mint nagyobbak, a felső Balaton szélességének közepén túl benyúló tihanyi félsziget két öble, a badacsonyi, szigligeti, edericsi és a keszthelyi öblök ismertebbek. Déli, illetve somogyi partvonala egészben egyenesbe futó s az öblök jellege kevésbé feltűnő.

Milyen volt a Balaton a történelem előtti korban ?

Mert azt, hogy a Balaton a történeti korban már létező tó volt, hogy ugyanezen helyét s alakját foglalta el, azt nem csak theoriák és feltevések alapján a geológia tudós mívelői, hanem a Balatonnak szereplése a történelemben s ebből folyólag a rendelkezésre álló okmányokban, kútfőkben, krónikákban és földrajzi művekben eléggé beigazolja.

A Balaton eredetéről a kiadványok első része, amely a tó geológiai és morfológiai viszonyaival foglalkozik, ad felvilágosítást. A tudományos alapból kiinduló képzelet szól a geológiában is, amikor a hegyek, a tengerek és a tavak keletkezését nyomozza.

Hogy maradhatott hátra az őstengerből a Balaton ?

A föld átalakulásakor a Dunántúl vulkánikus kitörése lerázta magáról a tengert és száz méternyit emelkedve a tengerek jelen színe fölé, az elrohanó viz utat vájt magának abban az irányban, hol a Dráva a Murával egyesülve a Dunába szakad. Ebben az óriási medenczében, környezve vulkánjaitól, hátramaradt a Balaton.

2*