A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

még Hets birtokában láttam (6. ábra). A másik nagyobb és teljesebb részét (7. 8. és 9. ábrák) Hets oda adta Börzsönyi Arnold piarista tanárnak a győri főgymna- sium régiségtára számára. Mint Hets nekem elmondta, a lelet a falutól nyugatra, mintegy 300 lépés távolságban a laposban került napfényre.

Azon bronzleletek közé tartozik, melyekben egy öntőműhely maradványait szokás felismerni. A legtöbb darab ugyanis csonka s a nyers rögök (van köztük egy egész lepényalakú) sem hiányoznak. A leletnek a győri múzeumba került része ez idő szerint öt táblára van felfűzve: kettőn csupa sarló van (ezeknek képét nem

A Balaton környékének archaeologiája. 5

6. ábra. Őskori bronzlelet Kilitiből Veszprémben.

közlöm) és sarlók vannak még két másik táblán (17. 38. 39. 40. 41 és 42) is, egy sarló pedig a veszprémi múzeumba (1) került. Amolyan nyeles s félköridomú pengével biró sarlók, a minők nálunk a legközönségesebbek. A sarlók után legtöbb a tokos véső. Egy (9) közülök Győrött az ú. n. magyarországi typust képviseli, melynek ismertető sajátsága a köpű két kiálló sarka s a perem alatt levő kis fül. Még két füles véső (8. 13) van Győrött, de ezek szájszéle köröskörül egyformán magas. Ugyanilyen a többi négy véső, egy (4) a veszprémi múzeumban, melyeknek nincs füle, ezek lapos oldalain azonban kiálló vonaldiszítmény van, mely két vagy három egymásba rakott háromszögből áll, olyformán, hogy az alapot a szájnyílásnak kidudorodó pereme képezi (10. 11. 12. 14). Tokos vésőinknek ez különben arendesdíszí-