A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

2

A Balaton környékének arcbaeologiáju.

Az sem lehet tehát véletlen, hogy ezen zsilipnyílással egy vonalba esik egy árok, kétségkívül a Balaton regi lefolyása, a mely árok meg ilyenformán annak a csatornának a maradványa volna, a melyet, mint látni fogjuk, tényleg építettek a rómaiak a Balaton lecsapolása végett. Ez az árok ma 180 cm. mély, 2—3 m. széles és 60 cm. magas töltések szegik.

A közelben, a Balaton régi partja mentén, a magaslaton, melynek északkeleti sarkán a zsidótemető fekszik, a felszántott földben ma is elszórva apró cse- répdarabok tűnnek szembe, többnyire grafitos felületűek, sőt akad egy-egy rómainak látszó tégladarab.

Egy másik hely Siófoknál, hol régi kulturnyomok találhatók, a káptalani magtár dombja, mely a falu délnyugati végén, mindjárt a Sión túl, magában áll. Három oldalán ugyanis, hol vízmosta szakadékok vannak, szintén különféle durva cserépdarabok mutatkoznak.

Határozottan a bronzkor emléke Siófokról egy füles bögre a tihanyi apátság könyvtárában A benne levő feljegyzés szerint Pámmer szőlejében találták. Ez a Pámmer Lajos, mint Hets Miklós uradalmi tiszttartótól megtudtam, a veszprémi káptalan ispánja volt néhány évtized előtt s a bögrét alighanem a káptalani szőllö ben, Siófoktól nyugatra, lelték. A szürke, vékonyfalú bögre (4. ábra) 8 cm. magas, tölcséralakú nyakán a száj széle alatt két sor pont, aztán körök s ismét

2. ábra. Római építmény Siófok mellett.