A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 2. A Balaton környékének várai a középkorban
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 255 A ki másként cselekszik, mint hatalmaskodót fejvesztés büntetésével sújtják, s ezenkívül még a várát lerombolják.1 Az 1446-iki törvény elrendeli, hogy a háborús időkben elfoglalt várakat, várkastélyokat és erősségeket vissza kell adni. S a mostani zavaros korban épült várakat, várkastélyokat és erősségeket még az országgyűlés tartama alatt pusztítsák el, kivéve a védelem szempontjából épült végvárakat. A hol azok épültek, azon megyék emberei addig ne hagyják el az országgyűlést, míg azokat szét nem hordották.'1 Az 1453-iki országgyűlés szerint, az igaz ok nélkül elfoglalt várakat és várkastélyokat a nagy bojt közepének nyolczadáig, hűtlenség terhe alatt, vissza kell adni; az ország alsó részein levőket meg le kell rombolni, kivévén azokat, melyek a királyok engedélyével vagy „az országlakosok közönségének pecsétje alatt“ épültek. A ki ez ellen cselekszik, Székes-Fehérvárott ítélnek fölötte.1 Az 1458-iki országgyűlés megköveteli, hogy mindazon erősségeket és várkastélyokat le kell rombolni, a honnét fosztogatást és zsákmányolást vittek véghez, — bárki és bármelyik vármegyében építette is azokat. Kivétel alá csak azok a várak esnek, a melyek a vármegyére hasznosak. A kit a vármegye nemesei a törvénytevő gyűléseken megintenek, tizenöt nap alatt kötelesek a várkastélyt vagy erősséget lerombolni, mert különben hűtlenség bűnébe esnek ; s a királynak vagy az ország kormányzójának jogában áll az ilyen hűtleneket megbüntetni. S ha valamely erősségnek a vármegyében fönn kell maradnia, ahhoz a konvent vagy káptalan és az illető vármegye szolgabiráinak okleveles bizonysága szükséges.1 * 3 4 1464-ben Hunyadi Mátyás király országgyűlésileg kimondja, hogy az Albert király kora óta épített várkastélyokat a legközelebbi pünkösdig, hűtlenség terhe alatt, el kell pusztítani. Ez a törvény nem terjed ki a Bács és Bodrog vármegyében, az ország alsó részein és a végeken épült várakra; Thúz János várkastélyára; a régi időben és Zsigmond király korában meglevő várakra, melyeket később elpusztítottak, de azután más helyen újra felépítettek.5 6 Az 1492-iki országgyűlés határozatai értelmében, a Magyarországon és az alája vetett országok területén, Hunyadi Mátyás király halála óta, háborúskodás végett épített várakat és erősségeket hűtlenség terhe alatt le kell rombolni.1 Az 1536-iki országgyűlés úgy tudja, hogy több helyen igen sok erősség épült, amelyekből a király hű alattvalóit nem kevéssé sanyargatják. Miért is elrendeli, hogy ezeket az erősségeket, hűtlenség terhe alatt, Szent Mátyás apostol napjáig (fehr. 24.) le kell rombolni, hacsak a király valamely megye kérésére valamelyiknek föntartását el nem rendeli.7 Az 1543-iki országgyűlés rendei meg, „mivel ezekben az években némely hatalmaskodók bizonyos kastélyokat és erősségeket építettek, a melyekből mind a nemesek, mind a szegény nép ellenében jószágfoglalások, rablások, erőszakoskodások és igen sok fajta gonoszságok történtek“, — elhatározták, hogy a kapitányok ezeket 1 1445-iki törv. 4. czikk. (Kiadva Kovachich józs. György : Syllogc Decretorum Comitialium I. 98—99. 1.) i 1446-iki törv. 2. czikk. 3 1453. törv. 6. czikk. i 1458. törv. 6. czikk. 5 1464-iki törv. 10. czikk. 6 1492. törv. 15. czikk. 7 1536-iki törv. 60. czikk.
