A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 221 Van 2 fejér kamuka, 2 gyolcs és 1 hitvány, szakadozott, testszínű dalmatika : ezen utóbbin két arany párta. 5 kar-kápa (pluviale). Ezek közül 2 sima vörös csemelet ; 1 fehér kamuka aranypártával szegélyezve ; 1 vörös habos csemelet, szederjes kamukával szegélyezve ; 1 hitvány, szakadozott kamuka. Mindezeken kívül előfordul még 5 oltáröltöző (antipendium). Ezek közül : Egynek a pereme zöld bársony, aranyos rojttal ; 1 testszínű virágos aranyos kamuka ; 1 sávolyos vörös zöld bársony, melynek az alja szegfűszínű atlasz ; 1 vörös, fehér, kék atlasz; 1 fekete-kék csemelet. Ezen három utóbbi a nagy oltárhoz való. 2 oltárabrosz. Az egyik a nagy oltárra való hosszú vászon-keszkenő, melynek „két vége fonállal szőtt.“ A másik kisebb keszkenő, vörös, kék és sárga selyemmel varrva. 1 „uti oltár“. 8 réz-gyertyatartó. A nagy oltár előtt két öreg gyertyatartó. 2 lábos ; az egyiken hét, a másikon nyolcz gomb. 1 rézcsengető. 2 öreg és 1 kisebb harang. 3 misekönyv. Ezenkívül a monostor összes könyveinek száma 127.1 A zalavári apátság birtokai és részben tizedjizető helyei : Adriánmartir, Alsó- Kerecsény, Aracsa, Barnák, Báránd, Bessenyő, Bodon, Boldogasszonyfa, Borolfölde, Búberek, Bucsita, más néven Udvarnok, Csács, Dusnok, Egervölgy, Egyházasfölde, Esztergál, Felső-Kerecsény, Ferkend, Galambok, Gelse, Haraszti, Henye, Hidvég, Horvát, Igriczi, Iszabor, Karos, Kis-Apáti, Kolon, Komár, Korhán, Magyaród, Martel, Nagy-Apáti, Nagy-Bak, Orosztony, Pacsa, Pazaka, Peleskefő, másként Udvarnok, Rada, Rajk, Rázná, Rokolyán, Szabar, Szentivánfölde, Sztolcz, Tót-Rokolyán, Udvarnok, másként Bucsita, Ung és Zalavár határában voltak.1 2 János zalavári apát az ő zalavári birtokának nyomorúságán és az ott lakó jobbágyok szegénységén segíteni akart. Ezért 1413-ban ezek adózását és jogi viszonyait így szabályozta : Évenkint két ízben — máj. 29-én és decz. 20-án —- fizetnek huszonnégy forintot ; száz dénár értékű hízott állatot vagy ennek árát ; minden porta egy köböl takarmányt és egy csirkét ; továbbá a zalavári hidakat egész a monostorig, két fahíd leszámításával, faágakból — a mint illik — föntartják. Birót maguk közül választhatnak, a ki összes ügyeikben ítélhet — leszámítva a ház felgyújtását, az eretnekséget és a gyilkosságot, mert ezekben az apátság világi tisztje a biró.3 * B) Czisztercziek. Veszprém-vármegyében. Bakon 1. Zircz. Zircz. Zircz. A Bold. Szűz tiszteletére avatott zirczif más néven bakonyi5 (Veszprémtől északra) cziszterczi apátságot III. Béla király alapította 1182-ben. Első lakóit Clara- Vallisból (Clairvaux) telepítették. Ezért nevezték az apátságot „Nova Clara-Vallis“-nak is. Egyháza Imre király alatt — tehát a XII. század végén — épült, miként a mai 1 II. a. : U. o. 599—602. 1. 2 U. a. : U. o. 65—104, 472—474, 526, 530, 532, 536, 542, 556, 558, 560, 564—571, 574, 582, 585. és 591. — Csánki III. 189. 3 Zal. Oki. II 390—391. + 1257 . . . „Monasterium Beate Marie Virginis de Scyrch.“ (Wenzel II. 291.) 1237 . . . „Abbati de Bochum Cisterciensis ordinis Vesprimiensis Diocesis.“ (Wenzel II. 59.
