A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
218 *4 Balaton környékének egyházai és várai a középkoriján. északi és déli hajójába vezet. Az altemplom három hajójának keleti részén egy-egy kerek ablak van, a melyek be- és kifelé vannak törve. Az oszlopok feje egyszerű négyszögű lap. Ilyen volt az oszlopok lába is, de ezeket a legutóbbi restauratio (1889) alkalmával lefaragták s így ma az oszlopok egyszerre, minden átmenet nélkül nőnek ki a talajból.1 A három hajó mindegyikét kereszt-boltozat födi, de a középső hajóban a szemben levő ívszárak nem érintkeznek. A középső hajó boltozatát három pár oszlop s a hajó nyugati és keleti részén két-két falpillér tartja. A mellékhajók boltozatát meg a középső hajó felé a három pár oszlop és a keleti s nyugati végén egy-egy falpillér, az altemplom déli és északi oldalán meg három-három falpillér és két-két sarokpillér tartja. A tihanyi altemplom déli mellékhajójának falában, az első és második falpillér között, látható I. Endre sírköve. Ezt kereszt ékesíti, a melyből csavar-alakú szár nyúlik lefelé. (86. ábra.) A keresztes sírkő a síremlékek legrégibb típusát alkotja s éppen ezért a tihanyi sírkereszt nagyon becses műemlék számba megy. Ezt 1889-ben, a templom megújításakor, helyéről kivették és a vörös kővel gondosan kirakott sir — I. Endre sírja - irányában odaállították, a hol ma van.1 2 Az apátság birtokai: Tihanyon és Apátin kívül birtokos az apátság Arács, Aszófő, Szent-Péter-Dörgicse, Füred, Kék, Kis-Pécsel, Kövesd, Örményes (ma Örvényes), Siske, Szőllős, Vászoly,3 4 Apátúr vagy Apátlaka, Dörgicse, Keszi, Örs, Örs-Kál, Papsoka, Szent-Benedek-Kál és Tóti határában.1 Zalavár. Zalavár (Balaton-Magyaródtól északra) már a honfoglaló magyarok előtt egyik csomópontja volt a kereszténységnek. Privina szláv fejedelem a Szala folyó mellett, mocsaras és berkes területen várat s ebben templomot építtetett, melyet Liupramm salzburgi érsek 850-ben szentelt föl a Bold. Szűz tiszteletére. Majd meg magában a városban, Mosaburgban (Zalavár) emel egyet Szent Adorján vértanéi s egy másikat Keresztelő Szent János tiszteletére. A Szent-Adorján egyház mellett egyidejűleg benedekrendi apátság is jött létre. Ezekből néhány művészi értékű részlet napjainkig fenmaradt.5 * Szent István király a Zala folyó szigetén, Zalavárott, 1019-ben alapít benedekrendi monostort Szent Adorján vértanú tiszteletére.0 Az apátság kegyura a magyar király.7 1 Pasteiner'Gyula : Építészeti Emlékek a Dunán túl. (Az Osztrák magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország IV. kötete. Budapest, 1896. 111. 1.) s Récsey Viktor : A tihanyi katakomba régiségei. (Budapesti Hírlap 1889 nov. 4-iki (304.) száma.) 3 1416 . . . „Apáti extra murum et fossatum ibidem existenti et aliarum porcionum possessio- nariarum ipsius domini abbatis, scilicet in Arach, Kek, Fyred predicta, Syske, A(szofew), Kcwesd, Ermenes, Odwary, Zevvles, Kyspechel et Dergeche sancti Petri vocatis habitarum.“ (Zal. Oki. II. 403. és Veszpr. kápt. házi levt. 1416, Arács 10.) — „Syske“ helyett pár sorral alább (II. 404) „Vaason-1“, odább meg „IVassul“-1 (u. o. II. 413) és „UüssoZ“-t olvasunk. U. o. II. 415.) 4 Csánki III. 189. 5 Füssy Tamás: A zalavári apátság története 14—15, 18—19, 435—442. 1. (i „MXVII1I dedicatur ecclesia S. Adriani m.“ (Adnotationes chronologicae in codice missali seculi 12-i, — közölve M. Flór. : Fontes Dornest. III. 20S.) 7 1477 . . . „in ecclesia sancti Adriani martyris in insula Zala . . . quod de iure patronatus regis Ungarie . . . existit.“ (Mon. Episc. Vesp. III. 247.)
