A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
212 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Csatár. Csatár (Zala-Egerszegtől délre) apátságát, Szent Péter tiszteletére avatva, 1141 előtt, II. Béla uralkodása idején, Márton ispán és felesége, Magdolna, alapítják és anyagilag szépen ellátják.1 Ez a Márton ispán valószínűleg a Gút-Keled nemzetség tagja.1 2 3 A csatári apátság egyházának a XIII. század első felében három oltára volt. A főoltár Szent Péter apostol, a két mellékoltár meg a Szent Kereszt és a Bold. Szűz tiszteletére avatva. Mind a három oltárban több ereklye van. így a Szent Péter főoltárban : Szent Péter apostol, Szent Jakab, Szent Vincze vértanú, Szent Márton hitvalló, Szent Margit szűz és vértanú s Mindenszentek ; a Szent Kereszt oltárban : a Szent Kereszt, Krisztus sírja, Ker. Szent János, Szent-János evangelista és Szent István vértanú ; a Bold. Szűz oltárában : a Bold. Szűz, Szent Mihály arkangyal, Szent György, Szent-Kozma és Damján, Szent-István király és hitvalló, Szent Henrik s Szent Ágota szűz és vértanú ereklyéje.3 A csatári apátságé volt a Gút-Keled biblia. Ez két kötetben, gyönyörű kiállításban s képekkel díszítve a XI. században külföldön készült. A csatári apátság kegyura, Vid mester a XIII. század közepe táján megszorult pénzben. Miért is Miklósnapkor Farkas, vasvári zsidótól pénzt kölcsönzőit s a bibliát ily föltétel mellett vetette zálogba: Vid mester a Bold. Szűz nyolczadán 41/-., a csatári apát meg 3 márkát űzet vissza Farkas zsidónak. Ezenkívül Vid mester húshagyókor és Szent-Iván-napkor 10 — 10 márkát fizet. Ha ezt elmulasztja, a biblia, melyet most az apátságnál hagynak letétben, a zsidóé lesz. így is történt. Vid mester nemcsak a 27 V2 márkát nem fizette le, hanem adóssága Farkas zsidónál 70 márkára szökött fel. Így a biblia tényleg Farkas zsidóé lett. Tőle azután az admonti benczés monostor birtokába került s itt őrzik ma is a könyvtárban, Cod. A) és B) jelzéssel. A biblia helyett Vid mester 1263-ban a Mura vize melletti Szent-Mihály-egy- háznál és a Somogy vármegyében, Laplochon levő birtokokkal kárpótolta a csatári apátságot.4 Thurzó Gergely zalavári és Miklós báttai apát, mint vizsgáló biztosok, 1508 ápr. 1-én érkeznek Csatárra. Itt ekkor Szalai János az apát s kívüle még csak egv szerzetes van ; de ez is szökevény, más rendből került ide, korcsmázó és részeges ember s az apáttal nagyon ellenséges lábon áll. Az apát a jobbágyokra egy-egy köböl zabot vetett ki azon a czímen, hogy ezt a vizsgálóbiztosok kezére akarja adni s nem adott nekik semmit ; sőt azt mondotta nekik, hogy költségeikre mitsem adhat, ha csak magát el nem adja vagy zálogba nem veti. A monostor kiváltságleveleit Terecsényi György nevű világi embernek adta át ; most meg egy Ágostonos szerzetes kezére akarja adni. Az apátság tulajdonában volt ekkor : 3 aranyos ezüst kehely, 5 egyszerű és 1 „Predium Chiatarii, in quo monasterium est edificatum“ . . . „Sancti Petri monasterio, quod in Kathariensi construximus predio“ . . . Fejérpataky László : A Gút-Kelet biblia. (Magyar Könyvszemle 1892 93. 15. és 18. 1.) 2 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a XIV’, század közepéig. II 21. 3 Fejérpataky László: A Gút-Keled biblia. (Magy. Könyvszemle 1892/93. 11. 1.) * U. a. : U. o. 5—12. 1.
