A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 193 Ezen megállapodás mellett tanúskodott : Odilo saint-gillesi és Péter somogyi apát, Teuzo bíboros, Péter szent-mártoni (pannonhalmi) és Péter tihanyi apát, Péter perjel, Péter dékán, Lőrincz dékán, Minerbesi Péter, Mainerius és János Odilo apát káplánjai és Odó testvér, a ki az ügyet írásba foglalta s több rendi testvér. 1 Szent László királyt Szent-Benedek rendjéhez erős bizalom fűzte ; azon hitben élt, hogy szent férfiak imádsága őt a barbárokkal szemben nem egyszer győzelemre segítette.1 2 Különös ragaszkodással volt a Szent-Benedek rend bölcsője, Montecassino és a flavia-völgyi Saint-Gilles apátság iránt. Ezen utóbbihoz bizonyára a clugnyi congregatiónak jó hírneve és tiszteletreméltó életmódja révén fűződött. Ez a vonzalom lehetett az oka, hogy a somogyi Szent-Egyed apátságot a flavia-völgyi Saint-Gillesből népesítette be és hozzá benső kapcsokkal fűzte. II. Orbán pápa már 1091-ben megerősíti a flavia-völgyi Saint-Gilles apátság- birtokait, ezek között a somogyi apátságot is s mindannyit különös oltalmába fogadja. Ezt azután a következő pápák is megismétlik.3 Szent László királyt, az alapítót, a somogyi Szent-Egyed monostor egyházában temették el4 s innét csak később vitték át Nagy-Váradra.5 6 A veszprémi püspök a somogyi apátot Rómában 1203-ban azért panaszolta be, mert ez három egyházat, melyek jogilag a veszprémi püspökhöz tartoztak, elfoglalt s azok egyikét — a veszprémi püspök tiltakozása ellenére is — más püspökkel szenteltette föl.tí A somogyi Szent-Egyed monostorban 1204-ig az apát is, meg a szerzetesek is francziák voltak. 7 A XIII. század elején meghalt a somogyi apát. A monostor szerzetesei régi szokás szerint franczia (latinus) apátot választottak. Imre király nem egyezett bele a választásba ; kijelentette, hogy csak magyart fogad el apátul. Ennek hallatára Bernát spalatói érsek sietve fölkereste a királyt és rávette, hogy az apátságot neki adományozza. Bernát a monostor szerzeteseit a királynál az apátság kincseinek elpazarlásáról vádolta. A rendtagok azonban Bernát, az ő velejött embere és több jóravaló egyén előtt igazolták, hogy egyházuk kincse sértetlenül megvan, sőt meggyarapodott Az érsek mindezzel mitsem törődve, a szerzetesekre fegyveres kézzel rárontott ; némelyeket maga megkorbácsolt, másokat fogságra vetett és a monostor régi lakói helyébe, tiltakozásuk figyelmen kívül hagyásával, magyar szerzeteseket vitt. A monostor régi szerzetesei nem nyugodtak bele a dologba. Közülök négyen — H., G., A. és B. — Rómába fordultak pauszukkal. III. Incze pápa nem tudja 1 Fejér: Cod. Dipl. I. 468—471. 1. Baumgarten Ferencz: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal. (Századok. 1906. 403—407.) 2 Fraknói Vilmos : Szent László levele a montecassinói apáthoz. 4. 1. (Akad. Értek. II. o. XIX. k. 8. sz.) 3 Füssy Tamás : A Szent-Egyedről nevezett somogyvári benczés apátság történetéhez. (Káth. Szemle 1902. 116—117. 1. és Fejér: Cod. Dipl. II. 43—44.) 4 1106 . . . „monasterio beati Egidii . . . ubi et eius corpus venerabile requiescit(Fejér: Cod. Dipl. II. 43.) 5 Mátyás Flórián : Szent László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei, fogsága és temetése. 16. 1. (Akad. Értekezések. II. oszt. XIX. köt. I. sz.) 6 Mon. Episc. Vespr. I. 11. 7 1204 . . . „quod hactenus tam abbates, quam monachi consveverunt habere Latini“. (Fejér : Cod. Dipl. IL 446.) A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 1. rész. 3. sz. 13
