A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

149

3. Keszi (hihetőleg a mai Kis- vagy Nagy-Keszi puszta, Csab-Rendek közelében) egyháza 1346-ban Szent Péter tiszteletére.1

Keszthely.

Keszthely (a Balaton északnyugati szögletében) két kápolnája 1247-ben Szent Lőrincz és Szent Márton tiszteletére.1 2 Ezek keletkezéséről jó egy század múlva a következő felfogás volt :

Keszthelyen jó ideig csak a Szent Márton tiszteletére avatott parochiás templom állott Később azonban, midőn a lakosság száma megnőtt és a község nagyon szétterült, a hívek kényelmére, a község közepén megépítették a Szent-Lőrincz-kápolnát. Ez fiókegyháza lett a Szent-Márton-plébániai egyháznak. Ezen utóbbinak papja, vagyis a plébános rendelt oda káplánokat, a kik az isteni tiszteletet végezték és a halottakat a kápolnánál eltemették.

András keszthelyi plébános 1368-ban arról panaszkodik V. Orbán pápánál, hogy a ferenczesek, ilyen tényállás mellett, a kápolnát a hozzátartozó házakkal, kertekkel és területtel elfoglalták és itt a szentségeket kiszolgáltatják a helybeli plébános jogsérelmével.3

Keszthely papja, Jakab, 1333-ban száz széles dénárt4 fizet pápai tized fejében. Keszthely papja 1357-ben Jakab.5 6 1419*ben Lőrincz fia Mátyás a keszthelyi parochiás pap.0 1474-ben a keszthelyi plébánosnak hat jobbágytelke van.7

Marczali Dénes bán fia György és István Szent György várába várnagyul Csapy Andrást és Laki Kacsor Dávidot tették. Ezek 1444. aug. 22-én az ő népeikkel rátörtek Gersei Pető fia János fiainak, Lászlónak és Petőnek mezővárosára, Keszthelyre s ezt elpusztították. Ezenkívül elvitték a polgárok bútorait, sóját, pénzét, ruháit, ingeit, prémeit, hatvannégy ökrét és lovát s huszonhat hordó bort. Összetörték Keszthelyen a Bold. Szűzről nevezett kolostor aj tait s ebből elvittek egy keresztet és sok egyházi ruhát. Betörték a Szent Márton hitvallóról nevezett plébániai templom ajtaját is s elvittek két kelyhet, egy kézi könyvet (librum manuale) és egyéb tárgyakat. Végül rárontottak Gersei László és Pető házára és innét két ezer arany forint értékű tárgyat magukkal vittek.8 * Zala vármegye a hatalmaskodók megbüntetését 1448 szept. 6-án kéri Hunyadi János országkormányzótól.lJ

1861-ben Keszthelyt, a Festetich-kastély kapuja alatti csarnokban volt egy keresztelő-medencze, melyet egykor a keszthelyi plébániai egyházban használtak. Homokkőből készült, nyolcz szögletre faragva. Minden második oldalon egy háromszögű paizs. Ezek egyikében 1461-iki felirat; a másikban négy vágás; a harmadikban meg kettős kereszt, a három halom nélkül.

Ugyanekkor még állott a Festetich-kastélylyal szemben az a torony-részlet mely valamikor csúcsíves templomhoz tartozott.10

1 Haz. Okm. I. 189.

2 U. o. VI. 47.

3 Mon. Episc. Vespr. II. 199.

1 U. o. II. 66.

3 Zal. Oki. I. 580.

6 U. o. II. 418.

7 1474. „Keztel plebani de eadem sex.“ (Magy. orsz. levt. Dl. 17628. sz.)

s Zal. Oki. II. 528—529.

U. o. II. 542—543.

lu Ipolyi Arnold : Régi magyar keresztkutak és Magyarország czímerének monumentális használata. (Archaeol. Közlemények. II. 180.)