A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
J. Balaton környékének egyházai és várai a, középkorban. 137 A torony délnyugati sarkában egy római követ látunk a következő felirattal : Q. TITIUS BRIMO IUS FIUK IUSTE M PIENTISSIME AN ...1 Ederics. Ederics (Tapolczától délnyugatra) egyházának XIV. századra valló korát csak a déli ablak mértani műve bizonyítja.1 2 3 Egerszeg. Egerszeg3 (ma Zala-Egerszeg) kápolnája 1247-ben Mária Magdolna tiszteletére.4 1390-ben kőtemplomáról olvasunk, amely szintén Mária Magdolna tiszteletére volt avatva.5 6 Egerszeg papja, Péter, 1333-ban száz széles denárt,3 1334-ben két pensât széles dénárokban 7 fizet pápai tized fejében. Plébánosa 1441-ben Mátyás 8 1477-ben szintén szó esik az egerszegi plébánosról." Egregy. Egregy (Keszthelytől északnyugatra) egyháza a falun kívül emelkedik. Keletelt. Hajója négyzet; egyenes záródáséi szentélye keskenyebb és alacsonyabb a hajónál. A torony a hajó előtt, ennek nyugati oldalán áll. Itt van az egykor csúcsíves portale. A toronyból a hajóba vezető nyílás is csúcsíves. A torony aljában csúcsíves gerinczes keresztboltozat. A szentélyben az apsisnál északról is, meg délről is pillértag van, a mely egykor a boltozatot tartotta ; ma azonban semmi szerepe sincs. A szentélyben látható a régi keresztelő - medencze, melynek alapja gömbölyíí oszlopon nyugvó négyszögletű oszlopfej. A hajó déli oldalán két, s a szentély déli és keleti oldalán egy-egy csúcsban végződő ablak. Az egregyi egyház legbecsesebb része a torony. A portale fölött hangrésszerű ablak. Föllebb két sor fogdísz, a melyeken csúcsba hajló iker-ablak áll, egy oszlop által két részre osztva. Fölötte egy sor fogdísz, a melyen három-nyílású iker-ablak csúcsos hegygyei. Erre föllebb ismét fogdísz következik, a melyen kétnyílású csúcsos ikerablak áll az oromzatban. Az ikertornyok képződése a toronynak mind a négy oldalán egyenlő. A nyílásokat tagoló oszlopok épségben megvannak. Az oszlopfőket növénylevelek és levélcsomók ékesítik. A torony nyolczszögletű csúcsban végződik. Mindezek alapján az épület korát a XIII. századra tehetjük. Ma temető kápolnául szolgál. (44. ábra.) Erdőhát 1. Szent-András. 1 Ipoly Arnold : Magyar Régészeti Krónika. (Archaeologiai Közlemények III. köt. 163. 1.) 2 Römer Fl. : Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. (Archaeol. Közi. X. köt. II. fűz. 11-12. 1.) 3 Jelenleg a szombathelyi egyházmegyéhez tartozik. 4 Haz. Okm. VI. 47. 5 1390 . . . „quandam possessionem ipsorum hereditariam Egurzeegh nuncupatam in comitatu Zaladiensi existentem, cum ecclesia parochiali lapidea sub honore beate Marie Magdalene in eadem possessione constructa ac iure patronatus eiusdem1 (Magy. orsz. levt. DI. 7580. sz.) 6 Mon. Episc. Vesp. II. 66. 7 U. o. II. 75. 8 Zal. Oki. II. 512. ‘J Veszpr. kápt. házi levt. 1477. Epp : Miscell. 62.
