A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
134 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. A felső-dörögdi templom keletelt és egyhajós. A hajónál valamivel keskenyebb szentély záródása egyenes. A szentély még áll ; a hajó alapfalai már a földben rejtőznek. A szentély déli oldalán húzódik el a sekrestye. A falak anyaga bazalt; a sarkokon vörös és fehér homokkővel. A templom kifejlett csúcsíves stílusában a XIV. század első feléből való. A szentély keleti falát, vagyis az apsist csúcsíves ablak ékesíti ; ki- és befelé erősen törve ; vörös és szürke homokkő bélettel s a felső részén mértanimű-utánzattal. Fölötte hangrésszerű ablak, befelé szintén erősen törve s homokkővel bélelve. A szentélyt egy holdosztály alkotta, gerinczes kereszboltozattal. Az apsis két sarkában még ma is látható a vörös homokkőből való háromnegyed oszlop, melyből az alulról fölfelé szélesbedő oszlopfő minden növénydísz és állati alakzat nélkül nő ki ; s belőle pusztán henger- és pálczatagok s csatorna közvetítésével szökik ki a hosszanti ív, a keresztív és a gerinczes átlóív. A szentélyből nyílt a sekrestye, északnyugati szögletében csigalépcsővel. A~ sekrestye keleti oldalán csúcsíves ablak, mely kisebbített alakban a szentély nagy ablakának utánzata. A meglevő romok a szentély kifestéséről és szilárd építkezésről tanúskodnak. A felső-dörögdi templomból való az a keresztelő-medencze is, mely ma a talián-dörögdi egyházban szenteltvíztartóul szolgál. Ennek anyaga vörös homokkő. Alakja henger, mely lefelé keskenyedik. A hengeren alul egy, fölül meg két hengertag és egy pálczatag fut körül. cAz alsó hengertag körül egy szalag kanyarog félköríveket alkotva. A felső hengertagok alsójáról külön-különálló félköríves szalagok függnek le. A félköríves szalagokat köralakú szalagok fogják át ízléses egyszerűséggel és kellemes hatással. A keresztelő-medencze tiszta román stílű, s így legkésőbb a XIII. századból való. Ez tehát megelőzte azt az átalakítást, mely a templomon Dörögdi Miklós egri püspök áldozatkészségéből, a XIV. század első felében végbement. 3. Tót-Dörögd (ma talán puszta, Tapolczától északra) egyháza 1238-ban a Szent Üdvözítő tiszteletére.1 * Dötk. Dötk (Zala-Szent-Gróttól nyugatra) papja János, a ki 1333-ban harminczkét,' 1334-3 1 . . . „ecclesie Sancti Salvatoris de eadem villa Totdurugh“ (Fejér : Cod. Dipl. YII/I. 262—263. és IX/VII. 654.) 3 Mon. Episc. Vesp. II. 67. 3 U. o. II. 75. 41. ábra. A felső-dörögdi keresztelő-medencze.
