A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Őskori leletek
ÖS- ÉS ÓKORI NYOMOK VESZPRÉM KÖRÜL. rr Őskori leletek. Balaton-felvidéknek legjelentősebb kulturális helye Veszprém, a mely minden időben a Balaton felső' részének közlekedési és kereskedelmi góczpontja s mintegy a Balaton és Bakony közvetítője volt. Míg békés időben a Séd-patak völgye kelet s nyugat felé alkotott természetes utat, a Balaton felé pedig a mai közlekedési utak mentén levő völgyek és szakadékok kínálkoztak közlekedési vonalul, addig a vészesebb időkben az e vidéket kcresztül-kasul behálózó szakadékok, továbbá Veszprém mai helyén a Várhegy és Szentbenedekhegy sziklagerincze, valamint a kelet és nyugatra elterülő magasabb dolomitplatók önként kínálkozó védelmi helyek voltak, a mely körülmény e helyeket a környék legalkalmasabb telepévé tette. Veszprém őstörténete ma még feltáratlan, de az a néhány lelet is, mely a veszprémvármegyei múzeum alapítása óta elkerülte az elkallódást, a Balaton felső részének kultúrájával azonos művelődésre vall. A szentbenedekhegyi ásatásnál az egykori konyhahulladékban a Bakony vadjának s a Balaton halának csontjait egybekeveredve találták, bizonyítékául a ma is fennálló s szinte életszükségletté vált összeköttetésnek, egymásra utaltságnak. A kőkori emlékek alig számbavehetők, a mi nem annyira a kőkori élet hiányát, mint inkább azt a tényt igazolja, hogy ezen a helyen a kultúra a legrégibb időtől napjainkig folytonos volt s az egymás felett elmúló különböző korszakok embere, a régibb nyomokon építve, az előző kultúra emlékeit felforgatta s megsemmisítette. A szentbenedekhegyi ásatásnál egy tipikus kvarcz n u c 1 e u s és nehány kov a- szilánk, valamint a jutási angolkertben talált csiszolt parittya kő, a melynek anyaga almádi homokkő s a pogányteleki ásatásnál felszínre jött simítókő, keresztélű nyílhegy s a gyakori kvarcz szilánk az, a mi a kőkori életre vall. A pogánytelki ásatásoknál a legalsó rétegben talált 23 darab ép és sokkal több törmelék hálónehezéket lehetne még ide sorozni, ha ilyenek csupán ennek a kornak lennének az emlékei; de mert az anyag és a kidolgozás primitív voltát és a legalsó rétegben való háborítatlan fekvést kivéve, semmi pozitív adat nem igazolja a kőkori eredetet, csak mint kétes eredetű leletet lehet említeni. Letűnt élet halvány nyomai csupán ezek a tárgyak, a mikből e kultúra terjedelmére következtetni nem lehet; de ha figyelembe vesszük a Somlyó-hegy közelségét, melyen a kőkor emberének eszközei még gyakran fordulnak elő s azt, hogy a veszprémi múzeumnak túlnyomórészt a megye területéről származó A
