A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 2. Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 65 házzal szemben a fiókegyházat kápolnának is nevezik.1 A kápolna papja káplán,1 2 Az egyházmegyék/őtfs^rdssé^&r^archidiaconatus) oszolnak. A veszprémi egyházmegyében a középkorban hat főesperesség volt : a budai, (székes)-fehérvári, veszprémi, somogyi, segesdi és zalai. A Balaton környéke a négy utóbbi területén belül esik. A főesperesek eleinte künn laknak az egyházmegye területén s maguk is lelkész- kednek. Később bevonulnak az egyházmegye székhelyére s helyettük az ő régi dolgaikat az esperesek (vicearchidiaconi) végezik, akik egyúttal lelkészkednek is. XXII. János pápa 1331. márczius 1-én elrendelte a viennei (1311) zsinat azon végzésének végrehajtását, amely szerint a szent föld visszafoglalása végett és a hit ellenségei ellen indítandó keresztes hadjárat költségei fedezésére, az összes egyházi javadalmasok hat esztendőn át jövedelmük tizedrészét fizetik. Ezen adó beszedésére küldötte a pápa Jacobus Berengarii benedekrendi szerzetest és Raymundus de Bonofato limogesi egyházmegyei papot, akik származásukra nézve mindketten francziák voltak. Ezek 1331 tavaszán már Budán voltak. Róbert Károly király azonban csak úg}^ engedte meg az adószedést, ha a befolyó összeg egyharmadát ő kapja meg. A pápa beleegyezett, azon kikötéssel, hogy a király a részére esedékes összeget csakis az országnak és a kereszténységnek a hitetlenek és eretnekek elleni védelmére használhatja fel. 3 Raymundus de Bonofato már 1334-ben meghalt. Helyébe a pápa Jacobus de Lengres franczia papot küldötte.4 Ezek a biztosok azután mindegyik egyházmegyébe két-három tizedszedőt rendeltek, akik az egyházi javadalmasoktól évenkint kétszer — Mindenszentekkor és áldozócsütörtökön — a tizedet beszedték és a biztosoknak beszámoltak.5 6 így készültek a pápai tizedjegyzékek, melyek a XIV. század első feléből leghatalmasabb forrásul kínálkoztak a középkori egyházak és kápolnák kiderítésénél. Kívülök megszólaltattam még az összes írott s nyomtatott kútfőket és épületromokat. Mindezekhez még hozzá kell adni az „Egyházas/1 „Kápolnás“ és „Szent“ előnévvel biró helyeket, mert itt kétségtelenül volt egyház vagy kápolna. De ezek száma még más czímen is gyarapszik. Hiszen okleveles anyagunk tekintélyes részének megsemmisülése mellett ki merné tagadni, hogy több egyháznak és kápolnának teljesen nyoma veszett ? A kép, mely a középkori Magyarországból elénk tárul, várakozáson felül kedvező és megnyugtató. Mert sok olyan helyen is látunk egyházat vagy kápolnát, ahol ma ezeknek csak az emléke maradt meg. S ez meggyőz bennünket, hogy a kereszténység a Balaton környékén virágában volt és nemzeti művelődésünk emelésén egész erővel fáradozott. A középkori egyházak, még a kisebbek is, stylszerűleg — román, átmenet vagy csúcsíves stylusban — épültek. Már Römer Flóris észrevette,7 hogy a Balaton 1 1255. . . . ,,tam de matrice ecclesia, quam de capella“. (WENZEL VII. 387.) 2 1285 .... „capellanus dicte capelle“ (Haz. Okm. Vill. 244.) 3 Theiner: Monum. Hungáriáé Hist. I. 553—555, 591—592. 4 U. o. I. 605—606. 3 Monum. Vatic. Hung. Ser. I. Tom. I. LX. 1. 6 Pl. Egyházas-Küngös. (Csánki III. 238.) 7 Romer Flóris: Zalamegye középkori egyházi építményei és azok jellemzése. iSzabó József: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863 szeptember 19 — 26-ig Pesten tartott IX. nagygyűlésének Történeti Vázlata és Munkálatai. Pest. 1864. 65. 1.) A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 1. rész. 3. sz. 5
