A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
50 A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Szent Pál fölött Vethési Albert veszprémi püspök (1458—1486) czímere ; - a paizsban szemközt álló, jobbra néző s kiterjesztett szárnyú sas ; a paizs felett főpapi süveg. Ugyanezen czimer látható azon vörös márvány-oszlopfőn is, mely a veszprémi vár északi falában van. 6. A Szent-Mihály székesegyház középkori építészeti részletei. A Szent Mihály tiszteletére szentelt mai veszprémi székesegyház altemploma a XIV. századból való. Négy pár nyolczszögű oszlop három hajóra osztja. Eitelberger fölmérése szerint, az altemplom „41 láb“ hosszú és „22 láb“ széles.1 Apsisa három oldalú. A nyugati három pár oszlop egyszerű nyolczszögű plinthusból, kis csatorna (horony) és gyűrű közvetítésével, nő ki és minden megszakítás nélkül, egyre vékonyodva fut fölfelé. A két keleti oszlopnak van nyolczszögű, fölfelé vékonyodó lába. Az oszlopokból három és fél holdosztályban közvetlenül, átmenet nélkül szöknek ki a csúcsíves hosszanti, kereszt- és heveder-ívek. De az újabb keletkezésű nyugati holdosztálynak keresztíve félkörív, hosszanti íve meg kosárív, a melyek a középső hajóban gömbölyű, a két mellékhajóban meg tojásdad boltozatot tartanak. A mellékhajókban a keresztívek három oldalú csúcsban végződő gyámkövön nyugosznak ; de a nyugati holdosztály ívét szögletes féloszlop tartja. (5. ábra.) A székesegyház csúcsíves szentélye szintén a XIV. századra vall. A kereszt- boltozatú holdosztály csúcsíveit consolok tartják. Az apsis háromoldalú, három hosszú, csúcsíves ablakkal, melyek közül a középső, a felső rész leszámításával, ma be van falazva. Csúcsíves ablak van a szentély déli oldalán is. Az apsist sugárbolt takarja, melynek gerinczei egy csomópontból indulnak ki és gyámköveken pihennek. A gerinczívek zárókövét rozetta díszíti. (6. ábra.) Alapos megfigyelés után azon meggyőződésre jutunk, hogy a XVIII. században épült mai székesegyház három hajója még a régi román- vagy csúcsíves-stílű egyházat rejti magában. A déli oldal félköríves ablakjainak mesterkélt, szinte esetlen elhelyezése már kívülről is elárulja ezt a titkot, a melyet minden részletében majd a küszöbön álló restauráczió fog feltárni. (1. ábra.) Az ősi székesegyházat századok folyamán több ízben átépítették. így történt ez már 1400 előtt és Vethési Albert püspöksége idején (1458—1486) is. Ezen utóbbiról ékesszólóan tanúskodik az a vörös-márvány oszlopfej, mely a veszprémi vár északi végén, a két szélső ház közötti falban ma is látható. (7. ábra.) A középen van Vethési Albert püspök czímere. Ezt alkotja egy pajzs, benne kiterjesztett szárnyú sassal. A paizs felett főpapi süveg áll, melynek két szalagja takaró módjára függ le a paizsról, a végén mindegyik négy-négy bojttal. A czimer fölött felirat kezdődik, mely azt a következő tartalommal és elrendezéssel fogja közre : 1 Rud. Eetelberger: Bericht über einen archaeologischen Ausflug nach Ungarn in den Jahren 1854 und 1855. (Jahrbuch der kais. künigl. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. Wien, 1856. I. 115.)
