A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

45

1 új Graduale a németek használatára. Kötése bőr; néhány quaternio kiszakadt belőle. Mihály püspök ajándéka.

4 lectiós könyv (libri matutinales seu lectionales). Kettő új; egy régi; a negyedik megégett Gergely éneklőkanonok házában. Ezen utóbbit László zalai főesperes készíttette. Mind a négyben benne van az egész évre — mind a szentekről, mind a „de Tempore“ — szóló anyag.

A zsoltáros könyvek (psalterium) közül kettő új ; ezeket a karban használják. A másik kettő régi és jó; az ötödik nagyon régi; a hatodik aranyos és capitalis betűkkel van ékesítve. A hetedik, mely négyszögletű, kicsi s hangjegyek nincsenek benne, elveszett.1

Ezen összeírásból kitűnik, hogy a veszprémi püspökség gazdag volt egyházi szerelvényekben. A legtöbb tárgyat a veszprémi püspökök adományozták. A leltár szerint az adományozók sorában a következő püspökök jelennek meg: Meskó (Mihály 1334—1344), Garai János (1346—1357), Deméndi László (1372— 1377),1 2 IV. Benedek (1379—1387),3 Demeter (1387—1391 és 1395—1398),4 5 * Mihály a Hédervári nemzetségből (1399—1402)/’ Branda bibornok, administrator (1412)° és Rozgonyi Péter (1417—1425).7

A kanonokok — mint a részletes felsorolásnál láttuk — szintén szép számmal jelennek meg az adományozók között. Kisebb állású pap és világi ember csak néhány szerepel.8 *

Adományról később is értesülünk. így Kornis Mihály segesdi főesperes és veszprémi kanonok 1484-ben hagy a székesegyház részére 1 aranyozott kupát födelestül, 1 elég szép kelyhet, 1 régi tafotából való miseruhát, 1 gyöngyös vállkendőt és 1 selyemmel kivarrott hosszú abroszt a nagy oltárra.0

Voltak körülmények, melyek az egyház kincstárát fogyasztották. Ilyen maga az idő vasfoga, mely természetszerűleg sokat megemésztett. Kölcsönzés s elajándékozás révén is elég sok eltűnt. A kanonokok eltemetésére is több egyházi ruha ráment. Többször olvassuk, hogy a kanonokokat a templom miseingében, stólájával, karba- vetőjével és miseruhájának bélésével temették el.10

A pusztulás veszedelme azonban a székesegyház kincstárára a török hódoltsággal köszöntött be.

Amint a török 1543-ban a Dunántúl várainak elfoglalásához látott, a veszprémi káptalan is védekezésre gondolt. Egyik főgondja volt az egyházi szerek és kincsek megmentése. Ezért Zákáni Mátyás és Merula Primus veszprémi kanonokok már 1543 júl. 4-én a következő egyházi tárgyakat küldötték el egy kocsin Sümeg várába:

1 U. ott 1886. 567.. 569—574. 1

2 Tört. Tár 1886. 565. 569. 1. és 1887. 174., 178., 188. 1.

3 U. o. 1886. 568. 1.

1 U. o. 1886. 563. 1.

5 U. o. 1887. 181. 1.

Monum. Episc. Vesp. II. 365. -- Tört. Tár 1887. 187. 1.

7 Tört. Tár 1886. 564.. 1887. 173. 1.

8 Tört. Tár 1886. 556—557. 1.

!l Veszpr. kápt. orsz. levt. : Testamenta Ecclesiasticorum 2. de anno 1484.

10. . . „ad funus seu cadaver dicti magistri Johannis quondam decani, executores videlicet eiusdem, ab ecclesia exceperunt unam albam, stolam, manipulum et subducturam eiusdem casule“ (Tört. Tár 1887. 180).