A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

19

IV. Veszprém egyházai.

A) Veszprém egyházai a várban.

1. Szent-Mihály székesegyház.

Veszprém székesegyháza a várban Szent-Mihály arkangyal tiszteletére avatva.1 Alapítója maga Gizella királyné. Hogy ő „az isteni tisztelet diszesítése iránt mily lelkes volt s az Isten szolgáinak társaságai iránt mily buzgónak és jótevőnek mutatkozott, sok egyház keresztjei és szent edényei s csuda munkával készített vagy szőtt készületei mai napig bizonyítják. De mindenek fölött bizonyítja a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapjától kezdve, aranyban, ezüstben, mindennel, a mi az isteni szolgálatra megkivántatik s különféle szent öltönyökkel nagyszerűen fölékesített“. 1 2 A köztudat később is megőrizte, hogy a veszprémi székesegyház alapítója Gizella királyné volt.3

Az 1276-ik esztendő gyászos emlékezetű a veszprémi Szent-Mihály székesegyáz életében. A Csák és Németujvári család ellenségeskedése hozta magával, hogy Csák Péter nádor hadai 1276 máj. vagy jún. havában rárontottak Veszprémre, melynek püspöki székén ekkor a gyűlölt Henrikfiak egyike, Németujvári Péter ült.

Borzasztó a pusztítás, melyet ekkor véghezvittek. A kincseket és drágaságokat, melyeket a nemesek és főurak — az ország szokása szerint4 — megőrzés végett idehoztak, továbbá magának az egyháznak ékszereit, aranyát, ezüstjét, edényeit, ruhaneműit, kárpitjait és az összes tudományok körébe vágó könyveit, a melyekkel a sekrestyének egy egész szobája megtelt,5 6 7 elrabolják ; a püspökségnek és magánembereknek itt őrzött okiratait megsemmisítik ; az oltárokat, mint akár nagypénteken, minden ékességöktől megfosztják ; a prépostokat, főespereseket, kanonokokat, a prae- bendásokat és miséspapokat meztelenre vetkőztetik, lóhoz kötve körülhurczoljákü s közülök — szolgáikat is beleszámítva — hatvannyolczat az oltár mögött meggyilkolnak. S mindennek tetőzetéül a Szent-Mihály székesegyházat és iskolát fölperzselik.'

Pál veszprémi prépost Kún László király előtt, midőn ez az ország báróival és nemeseivel gyűlésen volt, felmutatta az egyház hiteles pecsétű leltárát s ennek alapján igazolta, hogy a végbement pusztítás ötvenezer márka kárt okozott.8 Találóan moncja maga a király, hogy ennél utálatosabb dolog az én országomban ember- emlékezet óta nem történt.9

1 1476 . . . „a castro Vesprimo, in quo est ecclesia cathedralis sub vocabulo sancti Michaelis sita“ (Mon. Episc. Vesp. III. 238.)- Legenda Maior cap. IV. (M. Flór : Font. Dornest. I. 18.) Hartvik-legenda VI. fej. (M. Flór : Font. Dom. I. 46.).

3 1232 . . . „a prima fundatrice ecclesie sue regina Gysla“ (Wenzel XI. 250. és Zal. Oki. II. 643.).

* 1277 . . . „ut in regno nostro moris est deponere“ (Fejér: Cod. Dipl. IX/VII. 693.).

û 1277 . . . „libris omnium sciendarum, ut fertur, quibus una conclavis sacristie camera plena

erat“ . . . (Fejér : Cod. Dipl. IX/VII. 693.).

6 1276 . . . „nudis ignominiose tractatis, moré barbarico iuxta equos“ (Fejér : Cod. Dipl. VII/II. 48.)

7 Katona : Hist. Crit. Reg. stirp. Mixt. Tom. I. Ord. VUI. Praefatio. — Fejér : Cod. Dipl. V/II. 347—348.

8 1277 . . . „inventarium antiquo sigillo autentico nostro fidedigno iugiter communitum extitit presentatum“ . . . (Fejér : Cod. Dipl. IX/VII. 694.).

9 1277 . . . „quo detestabilius ab hominum recordacione in regno nostro fuerit non commissum, (Fejér: Cod. Dipl. IX/VII. 695.) Ezen pusztításról okleveleink többször is megemlékeznek: 1276