A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 3. Veszprém környékének római úthálózata
28 Os- és ókori nyomok Veszprém körül. tesebb és legrövidebb út, az útvonalul természetszerűleg is kínálkozó völgyön Szent-Király-Szabadja,1 Litér, Romkút és Sóly közelében vezet Ösküre, amely helyek mindegyikén leletek is támogatják az egykori római életet. Vámos és a pogánytelki telep között a római életnek semmi nyoma sincs, még kevésbbé lehet útnyomot találni, de keresni is hiábavaló fáradságnak tetszik, mert a hegyek közötti fensíkot a talaj geológiai alakulása, az e teret keresztül- kasul húzódó repedések, útvezetésre alkalmatlanná teszik. A vázsony-környéki, baláczai s a többi, nem közvetlen a Balaton mellett fekvő telepek és a Balaton északkeleti részének sűrű villatelepei között szintén meg kellett lenni az összeköttetésnek, összekötő utaknak. Ezeket szintén a legtermészetesebb irányon, a Balatonra levonuló szakadékokon s völgyekben kell keresnünk, ahol az ugyanezen irányt követő újabb utak is építvék. A két fentebb vázolt útvonal létezését, írott emlék, az Itinerarium tartotta fenn, a melynek alapján még meglevő nyomukat kereshetjük. Meg kell itt azonban emlékezni egy harmadik útról is, a melyről sem az Itinerarium, sem más forrásmunka nem tesz említést, de létezését a ma is használt kocsiút mellett található roncsok s több helyen az erősen lekopott eredeti úttest is kétségtelenné tesz. A pogánytelki telep mögött egy kocsiút kelti fel a figyelmünket, mit a nép jelentéktelensége mellett is, elhanyagolt állapota és mai rendeltetésével össze nem egyeztethető módon «Fehérvári út»-nak nevez. Ez út északi oldalán egy régi árkolás húzódik, amire dr. Lóczy Lajos is már figyelmessé tett; ezen árok készítése alkalmával az úttest betonszerű anyagának egy részét felszakgatták s talán 1—2 század óta ott máladoznak az útszélen, alig különbözve az ott lépten-nyomon elszórtan levő, időtől szürkült dolomitrögöktől. Nyugat felé az első kétségtelen útnyomok a hajdani nyugati vasút szombathely—székesfehérvári vonalának 211. számú őrházánál kezdődnek, ezentúl a kopár legelőn még nem sikerült újabb nyomokra találni. Innen kelet felé haladva egy újonnan telepített fenyvesen visz keresztül s a dombos, kopár rátóti fensík felé tartva a győr—Veszprém—dombóvári helyiérdekű vasutat a 19. sz. őrháznál vágja keresztül. A telep mögé érve, ásatásunk helyére egy beágazó út vezet olyformán, mint ahogy Salamon Ferencz a dunamelléki mediterrán útról gondolt egy-egy beágazó utat az «in medio» jelzésű telepekre. A fő úttest irányát tovább követve, az egyik kavicsgödörben a lekopott úttestnek teknőszerű átmetszete látszik. Rátóton áthaladva, a két év előtt erre az útra épített «Király-út»-ra érünk, a melyen a hajmáskéri lövőtérről délfelé letérve, ismét a régi úton haladunk Felső-Balla közeiéig, ahol a sűrű cserjésben a további nyomokat egyelőre nem lehetett követni. Ez az út kelet-nyugati irányával úgy a pécs—győri, mint a keszthely-ó-budai út irányától eltér s ezektől teljesen eltérő irányt követve, eddig ismeretlen közlekedési vonalnak kell tartanunk. Nyugat felé Herenden fordul elő gyakran IV. századbeli római érem s tovább haladva a leletek Tüskevár, Bobán át egyenesen Szombathelyre, vagy a csapberki puszta mellett a hegyeken át haladva Pápára vezetnek. Az ellentétes irányban, kelet felé az ösküi telepet érintve két irány felé vezethetett tovább, és pedig Várpalota mögött a hegyeket átlépve, Tés környékére s onnan Csákvár felé, vagy a 1 Itt, a Szobahely nevű dűlőben már Véghelyi Dezső volt alispán is ásatott, sajnos, a felszínre hozott tárgyakat nem ismerjük.
