A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
8 A Balaton környékének egyházai és várai a középkoriján. Az eredmény az lett, hogy a pápa Galhardust már 1346 júl. 19-én brindisi érsekké nevezte ki.1 János veszprémi püspököt 1348-ban Nagy Lajossal Nápolyban látjuk.1 2 IV. János — a ki a Gara-nemzetség tagja volt — mint a kisebb rendek birtokosa jutott a veszprémi püspöki székbe. Ebben már négy esztendőnél többet töltött, midőn a fölszenteltetésre elhatározta magát. Erre VI. Kelemen pápa 1351 máj. 30-án adja meg neki az engedelmet3 4 oly értelemben, hogy a fölszentelésre azt a püspököt szólítsa fel, a kit akar.1 László veszprémi püspök 1375-ben a király orvosa.5 Zsigmondot 1387 märcz. 31-én a veszprémi püspök koronázza királylyá.6 Zsigmond király 1426 aug. 22-én Uski János veszprémi püspököt bízza meg, hogy az ő nevében a római szent-székkel a szövetséget kösse meg.7 IV. Sükösd pápa 1481 február 15-én búcsút engedélyez azon magyarországi híveknek, a kik a veszprémi püspök által megállapítandó templomokban meggyónnak s megáldoznak és a török elleni háborúra adakoznak.8 A veszprémi püspökség birtokait a Zapolyai-párt hívei annyira elpusztították, hogy már hadi kötelezettségének sem tehetett eleget. Ezért Ferdinánd király 1530 ápr. 11-én még a tihanyi apátságot is hozzá csatolja, a melyet utolsó apátja éppen azért vesztett el, mert Zapolyai pártjához csatlakozott.9 II. Veszprém vára. Veszprém már fekvésénél fogva várul kínálkozik. Hatalmas sziklahegye, három oldalról meredek alakulatával és mély völgyével, már magában véve természetes erősség. Veszprém a püspökség megalapítása óta püspöki székhely. Fönn a hegyen, vagyis a várban emelkedett a Szent-Mihály székesegyház, a Mindenszentek prépostsági kápolnája10 11, a püspöki palota11 és a káptalan tagjainak lakása.12 1 Mon. Episc. Vespr. II. 117. 3 Mon. Episc. Vespr. II. 126. 3 Mon. Episc. Vespr. II. 138. 4 U. o. II. 139. 5 1375 . . . „venerabilis in Christo páter dominus Ladislaus episcopus ecclesie Wesprimiensis auleque reginalis cancellarius et physicus domini regis“. 'vV'eszPr- káptalan házi levéltára. 1375. Epp.: Tapolcza 13.) 6 Fejér: Cod. Dipl. X/I. 327. 7 Mon. Episc. Vespr. III. 55—56. 8 Mon. Episc. Vesp. III. 273—275. 9 1530 nov. 11 . . . „cum tamen intelligamus episcopatum Wesprimiensem ab eisdem hostibus in tantum esse desolatum, ut ex proventibus suis neque gentes teneri, neque alia onera deinceps ad defensionem regni supportari possint, abbaciam prefatam Tihoniensem eidem episcopatui Wesprimiensi tamdiu, dum in pristinum statum redigi poterit, duximus annectendam et adiungendam“ . . . (Egyháztört. Emlékek a magy. orsz. hitújítás korából II. 26.) 10 Lásd alább: „Veszprém egyházai“ czíin alatt. 11 Veszprém topographiájára becses adatokat tartalmaz dr. Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában czímű monumentális munkája III. köt. 216—218. 1. 12 1313 . . . „ad ipsum castrum Wesprimiense, ubi olim a fundacione eiusdem capituli domus canonicorum existebant". (Fejér: Cod. Dipl. VII/I. 500.)
