A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 1. Veszprém
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 5 ményezte, hogy Veszprém a magyar királynék székhelye lett,1 sa királynék fölkenésének és megkoronázásának joga a veszprémi püspököt illette meg. Ezen jog gyakorlata elé azonban 1215-ben az esztergomi érsekség részéről akadály gördült s perre került a dolog. A kiküldött pápai bírák a két fél jogát, ezek beleegyezésével, 1216-ban, következőképen állapították meg : Ha a királyt és a királynét egyidőben kell megkoronázni és fölkenni, akkor az esztergomi érsek megkoronázza és fölkeni a királyt, a veszprémi püspök meg a királynét. Ha csak a királyné megkoronázásáról és fölkenéséről van szó, akkor a veszprémi püspök koronázza, az esztergomi érsek pedig 1. ábra. A veszprémi Szent-Mihály székesegyház délről. fölkeni a királynét. S ha ilyenkor az esztergomi érsek nincs jelen, akkor mind a koronázást, mind a fölkenést a veszprémi püspök végezi.1 2 Ezen időtől kezdve ez a jogi helyzet egész a mohácsi vészig érvényben volt. A Habsburgok alatt a veszprémi püspök joga a gyakorlatban oda szorult össze, hogy a házi koronát a veszprémi püspök teszi a királyné fejére ; de a királyné föl1 1280 . . . „quod cum nos de manu venerabilis patris domini Pauli, bone memorie quondam episcopi ecclesie Vesprimiensis, cuius presules pro tempore constituti ex prerogativa eiusdem ecclesie et eximia libertate reginas Hungarie inungunt et coronant, in qua quidem ecclesia est sedes regin ali s, in reginam Hungarie inuncte fuissemus et Deo propicio suscepissemus pariter reginale dyadema“ . . . (Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár IV. 219.) 2 Monumenta Episcopatus Vesprimiensis I. 35.
