A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 3. Veszprém környékének római úthálózata
26 (Js- és ókori nyomok Veszprém körül. és kanyarulatok figyelembevételével a távolságokat állomásonként mérjük le, Ponte-Mensvetina Dombóvár alá, T r i c c i a n a jóval a Sió alá esik s végül Arrabo helye Győrtől körülbelül egy állomással délre távolodik. Nem első eset ezazltinerariumban és ha mindjárt nem is egy közbenső állomás kihagyására kell gondolnunk, legalább is a való távolságok helytelen idézését kell hinnünk, amit a fenti számok sejttetnek is, hihetetlennek tartván, hogy az állomások mindegyike, az egy Tricciana-t kivéve, mely szintén kerek összeg, mind egyenlő távolságra, azaz 25—25 mértföldre lettek volna egymástól. E számok alatt inkább hozzávetőleges értékeket, semmint pontos méretet kell sejtenünk. A pogánytelki telep Győrhöz közelebb esvén, kisebb hibával dolgozunk, ha onnan számítjuk a távolságokat. Ez esetben C r i s p i a n a Varsány közelébe, az Itinerarium Cimbriana-ja pedig telepünk helyére esik és ezzel elértünk e hely egykori elnevezésének kérdéséhez, amit a pontosan egybeeső távolság körülbelül meg is old. Mommsen, midőn a felső Balatonvidéken húzódó közbeeső védelmi vonalat feltételezi, egyszersmind C i m b rian a-t, mint e védelmi vonal legészakibb részére eső megerősített helyet jelzi. Itt azonban erősítésnek nyoma nincsen, ami nem annyira a C i m b r i a n a-val való azonosságot dönti meg, mint inkább ama feltevésnek ad helyet, hogy ha e védelmi vonalnak egyik pontja: Fenék, a Balaton mellé esett, a védelmi vonal sem távolodhatott el Veszprémen túl, a Balaton felső csúcsától mintegy 15 km. légvonaltávolságra északnyugat felé, inkább kellett annak a természetes útvonalul is kínálkozó balácza—litér—sólyi völgyvonalba — lehet, hogy a Romkút helyére — esni. Még ama ellenvetést is meg lehetne kísérelni, hogy a Sopianae —arrabo n a-i út telepünket nem érintette, tehát az Itinerarium idevonatkozó adatai ez esetre nem alkalmazhatók. Azonban telepünk az útvonal irányába kétségtelenül beleesik, amiről a térképre vetett első pillantás is meggyőz; de nemcsak az út irányába, de magába az útvonalba is bele kellett esnie, mert a bakonyi hegyeken alkalmas áttörési vonal csakis a telep mögötti Lókút felé tartó nyílás,1 vagy a tőle nyugatra eső és Hárságynak felhúzódó Esztergáli-völgy s folytatólag a Gerencze- patak völgye lehetett; minden más áttörésnek az eredeti iránytól oly eltérést kellett volna tenni, hogy a szűkén jelzett távolságokat kibővítve is, ily kerülővel csakis az Itinerarium teljes mellőzésével távolodhatnánk el. A terepviszonyokra is ügyelve, a leletek nyomán útunk dél felé, Hajmáskér előtt átlép a Séd folyón, Sóly, Vilonya,2 Papkeszi és Berhida határában halad tovább Enying felé. A sabaria — mogentianae — aquincu m-i útvonalnak Veszprém közelében haladó részét illetőleg két ellentétes vélemény uralkodik. Az egyik szerint Nagy-Vázsonv környékéről Veszprém, Várpalotának tart, a másik szerint Nagy- Vázsonyról egyenesen Öskünek vág. Mindkét esetben Vámos határát érintenie kellett, itt azonban az útrajzra vetett egy pillantás meggyőz bennünket, hogy a másfél kilométerre eső baláczai telepet elkerülnünk nem lehet, a honnan a legtermésze1 Időközben tett kutatás alapján az erre vezető utat Lókút közeiéig római útnak kell tekintenünk, ahonnan Akaii, Pénzeskút, Fenyőfő, Románd felé vezethetett tovább.- .Vilonyát illetőleg többször hallottam e vidéken említeni, hogy nevét «V i 1 1 a - n o v a» elferdítéséből nyerte, s ha e hitnek kézzelfogható bizonyítéka nincs is, mint e helyet római eredetűnek tartó szájhagyományt érdemesnek tartottam feljegyezni.
