A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton körn} ékének archaeologiája. 207 tanár elvitte. Valamivel később Lóczy Lajos küldött a Nemzeti Múzeumnak több régiséget, melyeket a madarasi dűlőben találtak, a Balaton melléki magas part felső részében. Ezek a Nemzeti Múzeum Rég. Naplója (91/1893. b) szerint a következők: 1. egy római agyagiszapoló tál töredéke széles kihajló peremmel és sekély kiöntő nyílással ; 2. egy szürke agyagtál vastag pálczás peremű töredéke ; 3. egy ugyanolyan korú és művű agyagbögre gömbded testének darabja; 4. egy sárgára égetett agyagkannának nyílásából és füléből való töredék; 5. két őrlőkődarab. Ugyancsak innen kapott még a Nemzeti Múzeum Lóczy LAJOS-tól ebben az évben egy római edény darabot (Rég. Napló 90/1893), melynek a feneke RESATVS FEC(it) bélyeggel van ellátva A Balaton ezen vidékén, de beljebb a parttól a madarasi dűlőben egy magában álló tinnulus tűnt szemembe, mely 3'5 m. magasan áll ki a laposban elterülő szántóföldekből s átmérője körülbelül 70 lépés A helyét a katonai térképen a 123. szám jelzi. Még beljebb Fokszabadinál a Sáfránykert magas partja egy 80 — ÍOO cm. vastag kultúrréteget mutat s ebből kerültek elő, mint Lóczy Lajos közölte velem, vastagfalú, igen durva szemcsés anyagú, továbbá szürke, simított felületű cserepek, melyeken bekarczolt vonaldíszítés van, aztán agyagtapaszdarabok nádnyomokkal és egy csonka tálacska. Laczkó is (Balácza 9. 1.) úgy tudja, hogy a községhatár északi részében álló, ú. n. Pusztatorony környékén meg részben római, részben középkori téglák és cserepek előfordulnak.
