A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 203 tunicának a pánczéling alól kinyúló fodros végei. A derekán alul a pánczélról lelóg a cingulum, mely három sorban, egymásra lecsüngő lemezekből áll és ezen alól látszik még a térdekig érő tunica. Az alsó lábszárakat lábvértek fedik, melyeknek rajza különösen hátul szembetűnő. A két lábfej le van törve és hiányzik. A ruházatát még kiegészíti a chlamys, mely keskeny sál alakjában a hátán át felhúzódik a két karra s azokon átvetve elől lecsüng. A leeresztett bal kéz azonban tarthatott még valamit, alighanem a paizsot. Ez a harczos alak ebben az alakításban természetesen nem áll magában, hanem többé-kevésbbé typikus. Nem is nálunk készítették és bizonyára véletlen, hogy egyik példánya ide Pannóniába került. Hozzá hasonló szobrocskák vannak tehát másutt is, így nagyon közel áll hozzá az a bronzszobrocska, melyet a Niessen- féle gyűjtemény katalógusa a XVIII. táblán 3. szám alatt bemutat. Egy másik ilyen szobrocska látható Bécsben, az udvari Kunsthistorische Sammlungban 874. szám alatt, de ez esetlenebb. Hogy ezen leleteket a Sáripuszta mely részén találták, azt ma már természetesen bajos volna kifürkészni. De a mikor ott jártam, azt akartam legalább megtudni, hol lehet régi épületnyomokat látni. így jutottam el arra a helyre, a hol egy római telepnek kellett lenni. A Sáripuszta és Rostáspuszta között, a hol a Kappanhegy nevű dombkiszögelés északnak lenéz a Sédre, a hepehupás magaslaton két, még ma is a talajfelszínből kilátszó falat láttam, míg a gödrök azokat a helyeket jelzik, a honnan a falakat már kiszedték. Ma ez a hely legelő s talán ezért nem találtam ott római tégladarabokat. De a kiálló falmaradványok szerkezete római, opus incertum, és olyan, kavicscsal kevert mészhabarcs tartja össze a köveket, mely kétségtelenné teszi a falak római eredetét. Az egész terület, melyre ezek a romok kiterjednek, körülbelül ]/2 hold. Újabban Laczkó (A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet évi jelentése 1909-ről 11. 1.) jelentette, hogy Sáripusztán egy avar sírleletből aranytárgyak kerültek felszínre és mint ajándék a Veszprémmegyei Múzeumba jutottak. Ezeken kívül még csak egy darab tárgyat talált Laczkó a lelet helyén s azt hiszi tehát, hogy csupán magában álló sírról és nem nagyobb sírmezőről lehet szó. Többet erről a leletről nem írhatok A káptalani birtokon, mely Peremartontól északra terül el, Laczkó (Balácza 15. 1.) szerint — úgy látszik — két helyen mutatkoztak római nyomok : 1. az ú. n. Romadombon egy telep maradványai : téglák, vastárgyak és 2. az Újmajornál, a káptalani szőllö helyén 1906-ban és 1910-ben sírhelyek, egyszerű, kerek és kőlappal fedett sírgödrök, melyekben az urnán kívül vas- és bronzmellékletek voltak. Az egyik sírból ládatöredékek is, egy másikból pedig Faustina bronzérme került elő. Ezek a tárgyak a Veszprémmegyei Múzeumban ki vannak állítva, de csak éppen ennyit mondhatok. A mikor 1895-ben a győr—dombóvári vasútat építették, a földmunkálatok Kiskovácsi község határában emelkedő Karakóhegy keleti lábánál római sírmellekleteket hoztak felszínre. Maga a római telep, mint Laczkó tovább (Balácza 11. 1.) megjegyzi,
