A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton körn} ékének archaeologiája. 168 Van a tihanyi félszigeten aztán még egy pont, az egészen ellenkező oldalon emelkedő Csúcshegy tetején, a félsziget legkiemelkedőbb magaslatán, hol sajátszerű falmaradványok találhatók, melyek már Romer figyelmét felkeltették (Jk. 35, 59—61. 11). Egy középkori várrom maradványai nem igen lehetnek, mert mindössze egy kis négyszögű toronyról van szó. Inkább római épületnek gondolnám. Hogy csakugyan az volt, addig biztosan nem lehet állítani, míg az épülethez tartozó római tégladarab vagy más ilyen római lelet nem találkozik. A falak a helyben található kőanyagból, nagyobb kavicscsal kevert mészhabarcs felhasználásával épültek. A bazaltlapok vízszintes rétegekben feküsznek. A falszerkezet legvilágosabb a keleti oldalon, mintegy V/2 m. magasságig és 4—5 m. hosszúságban. Mind a négy oldal — úgylátszik — egyenlő hosszú volt, a keleti fal, mely épen maradt, 102 m. hosszú. A falak vastagsága 23 m. A bejárat nyilván a déli oldalon lehetett, mert itt a fal 4'4 m. hosszúság után merőlegesen végződik. Nyugaton a Balatonra eső magas part, délen és keleten is meredek lejtők tették a tornyot hozzáférhetetlenné, ellen207. ábra. A tihanyi földhalmok. ben az északi oldalán a földnyelv felé egy sarlóalakú árok húzódik előtte. így akarták jobban megerősíteni azt az oldalt, a merről legkönnyebben volt a támadásoknak kitéve Különben alakja és nagysága olyan, mint azon őrtornyoké, melyeket a rómaiak Vácz vidékén a IV. században építettek. Ha csakugyan a római korból való, úgy szintén csak ilyen őrtorony (burgas) lehetett és körülbelül azokkal egy- időben is épülhetett a barbárok ellen, kik egészen Pannonia bensejébe eljutottak. Hogy a tihanyi félszigeten tartózkodtak rómaiak, nemcsak könnyen feltehető, hanem csakugyan találnak is ott római érmeket, még pedig éppen a IV. századból valókat; két darabot, egy I. és egy II. Constantinus-félét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott onnan Récsey (Arch. Értesítő 1891. évf. 83. 1.). De magam is kaptam egy Constantinus-féle érmet. Balatonfüreden, benn a községben két helyen ismeretesek római maradványok. Rómer «A Bakony» 187. lapján írja, hogy a ref. új iskolaház alapásásánál találtak néhány melegvezető cserépcsövet és oszlopokat, melyek nyilvánvalóan egy hypocaustumból származnak.
