A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

A Balaton környékének archaeologiája.

139

Múzeumnak (Rég. Napló 98., 7/1891). De mint a Balatonvidéki régészeti kutatásaim

16. lapján írja, már akkor hiányzott felsó'része a felirat 3 első sorával s már ebben a csonka alakjában publikálta újra Fröhlich Récsey pacskolata után az Arch. Értesítő' XI (1891) 232. lapján. Most a kő magassága 84, szélessége 68, vastagsága 15 cm. Anyaga homokkő. A díszítéséről Romer ezeket mondja : «Felül csinos

lombozat fölött emelkedik a ketté szakasztott háromszögbe benyúlván egy meztelen, szakái nélküli emberfő', a többi tért ékítmények foglalják el.» Eredetileg ez a felirat állott rajta :

v(ivus) f(ecií). Piublius) Antonius Ursio an(norum) . . . et Albaniae Maximae coyniugi) et Antoniae Maximillae fil(iae) def(uiutae) an(noruni) XXV. H(ic) s(itus) e (st).

Elől valakinek a neve állott, a ki a sírkövet életében állította (vivus fecit). P. Antonius Ursio még szintén élt, mikor a sírkő elkészült, mert a neve után csak an(norum) áll az évek száma nélkül, a mit utólag kellett volna bevésni az üresen hagyott helyre. Szólt továbbá a felirat Albania Maxima-nak, a feleségnek és a 25 éves korában meghalt leánynak, Antonia Maximilla-nak.

178. ábra. Római sírkő Kékkútról.