A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

120

A Balaton környékének archaeologiàja.

Ezt az oltárt Romer Flóris szintén gróf Deym kertjében látta s a Nemzeti Múzeum számára megszerezte. Itt aztán a feliratát maga Mommsen leírta s a C1L III. kötetében 4129 alatt adta ki. De már előbb Römer is ismertette az Arch. Közlemények 2. kötetében (1861) a 174. lapon, később pedig a Desjardin-nel együtt kiadott «A M. Nemzeti Múzeum feliratos emlékei» czímű nagy kötetben a

8. lapon s a III. táblán 20. szám alatt.

Az oltár (159. ábra) vöröses homokkőből készült, magassága 90 cm. lehet, szélessége derékben 45, vastagsága pedig 26 cm. Tagozása ugyan typikus, de a párkányok a rendesnél gazdagabbak s a plinthuson látszik valami a spirális díszítésből. A két oldallapja is díszítve van domborképekkel : a jobb oldalon egy delphin (?), hátán álló sassal, mely balra a néző felé hajtja fejét, a másik oldalon pedig egy tegez, a mint azt már Romer helyesen felismerte és nem paizs — «scutum» — a minek Mommsen nézte. Egyébként Desjardin rajza is hibás.

A feliratos lap csak annyiban csonka, hogy a sorok elején az első betűk nem teljesek. De azért a felirat olvasása könnyen megy és így szól :

160. ábra.

Római üveg Lesenczetomajról.

[I(ovi)J o{ptimo m(aximó). Flavius I At tícia | mis mi j les leg(ionis) I | ad{iutricis') v{otum) s(olvit) l(ibens) m(eritó).

161. ábra. Bronzserpenyő nyele Lesenczetomajról.

A legérdekesebb benne, hogy az I. segédlegio egy katonája, Flavius Atticiamis állította az oltárt Jupiter tiszteletére.

Lipp az Arch. Értesítő V (1895) 233. lapján Lesenczetomajt ismert római lelőhelynek mondja. Arról ugyan, hogy ott római téglákat találtak volna, Virius Vincze, gróf Deym volt számtartója, a ki évekig ott lakott, nem tudott nekem semmi fel-világosítást adni. De hogy Lesenczetomajon rómaiak laktak, arról nemcsak a minden bizonynyal ott talált két oltárkő, a melyekről az imént szóltam, tanúskodik, hanem újabban ráakadtak arra a helyre, hol mindenféle római régiségeket, főkép edényeket, találni lehet. Ez a hely Lesenczetomaj északi végén, az utolsó háztól alig 300 lépésre, egy lapos dombon fekvő Csertetői dűlő. Itt Virius Vincze 1901-ben