A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 107 13. Több gyöngyíűzér, egy közönséges kékszínű s gerezdes felületű gyöngyökből áll (145. ábrán 8). 14. Hálónehezék, vörös téglából kerekre kifaragva s közepén átlyukasztva. 15. Orsógomb, agyagból égetve, feketeszínű. Hasonló sírmezö feküdt a keszthelyi öböl északi partján, Keszthelytől keletre. Azt már Lipp feljegyezte (A keszthelyi sírmezők 5. 1.), hogy a gyenesdiási hegyen, as urasági (gróf Festetics-féle) ssöllőben egy évtized előtt egy kőkoporsót találtak s az a benne levő tárgyakkal együtt a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A koporsóról a N. Múzeum feljegyzései hallgatnak, mindössze az van beírva, hogy egy sírban, Keszthely mellett a diási szőllőben, gróf Festf:tics Tasziló birtokán találtattak és mint Lénárd Ernő jószágigazgató ajándéka 1876-ban a N. Múzeumba jutottak (Rég. Napló 81/1876. V. ö. Arch. Értesítő 1876. évf. 159. 1.): 1. Egy római hossszúnyakú vörös cseréppalaczk, melynek magassága 18 cm. 2. Egy római üveg nyaka, füllel, magassága 6 cm. 3. Egy T alakú bronzfibula, az aranyozás nyomaival 4. Embercsontok. Azt is írja Lipp (A keszthelyi sírmezők 14. 1.), hogy ugyanezen helyen ismételten bukkantak sírokra, a melyekből azt lehet következtetni, hogy ott egy nagy sírmező fekszik, hol vegyesen római téglasírok is találkoznak. De mint CsÁK-tól tudom, téglasírok csak a lapban és szórványosan fordultak elő. Azon a két 42 X 31 cm. nagyságú és 8 cm. vastag téglán, a melyek ezekből származnak s a keszthelyi Balatoni Múzeumban vannak letéve (147. ábra), ugyanazon bélyeg látható, az egyik keskeny oldalhoz közel, minden keret nélkül egyszerűen benyomva : CRN betűk. A népvándorláskori sírmező feljebb, az urasági kastélytól délnyugatra ereszkedő hegylejtőn, egy kissé kiemelkedő domborulaton, ú. n. dön- gelegen feküdt. Itt rendszeres ásatások nem voltak, hanem csak a mikor a talajt rigolirozták, bukkantak a sírokra, a melyek egész olyanok, mint a keszthelyvárosiak, alsópáhokiak vagy dobogóiak. Egyszerű sírvermek a homokos agyagból s dolomitkeverékből álló talajban. A sírmellékletek is hasonlók. Ezekből néhai Lénárd Ernő közjegyzőnél Keszthelyen láthatók voltak : karpereczek, kosaras 147. ábra. Bélyeges római tégla Gyenesdiásról. 146. ábra. Népvándorláskori fibula a Dobogóról.
