A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
104 A Balaton környékének archaeologiája. De nem messze Hévíztől, északkeleti irányban nem egészen 1 '/2 kilométerre a dobogói dombon ismét egy nagy népvándorláskori sírniező feküdt. A Dobogó több dombkiemelkedésből áll s mint Lipp Vilmos írja (A keszthelyi sírmezők 4. 1,), a sírmező melletti dombon, vagyis, a mennyire megállapíthattam, a Dobogónak a szántói útra néző északkeleti oldalán, 1882-ben a murvavágók egy 28 cm. hosszú bronztőrt találtak, a melynek markolatnyelvét mindkét oldalon igen szabályosan bevésett «csillagdísz» díszítette s azt is írja Lipp, hogy ennek a lelhelyén, a dolomitba vájt sírgödör körül zöldfoltos emberi csontok hevertek. A tőrt magát Lipp nem tudta megszerezni, de a leírásából kitűnik, hogy a bronzkorból való- Ezenkívül még egy másik őskori lelet is került napfényre a Dobogón. A Felső-Dobogóról, melynek kúpja odább északfelé emelkedik, Csák Arpád egy gyönyörű ép Laténe urnát (143 ábra) kapott, a mely most a Balaton. Múzeumban látható. Magassága 38 emi Korongon készült és sima, világosszürke a felülete. Körtealakja van s csak egy kis kerek talpon állhat meg. A nyaka fölfelé kiszélesedik s a hol legkeskenyebb, egy kiálló gyűrű fogja körül. A hasán fölül egy bemélyített vonal s e fölött egy sor kis kör díszíti, két helyen háromszögben elhelyezett korcsoportok által megszakítva. A gyűrűvonal alatt is vannak hasonló, egyszerű köröcskékből alakított háromszögek. A körök közepén egy-egy pont van. A népvándorláskori sírmező a déli alacsonyabb dombnak a hévízi síkságra néző oldalán feküdt. A három kőbánya körülbelül a temető közepére esett (144. ábra). Lipp ezen dobogói sírokra 1875-ben lett figyelmessé, a mikor Keszthelyen látogatóban járva, a Dobogóról Lénárd Ernő akkori uradalmi jószágigazgatótól két vascsákányt és két bögrét kapott. 1879-ben azután itt is próbaásatást tett s 25 sírt ásott ki, 1880-ben pedig, a mikor újabb ásatási kísérletet tett, 45-öt. 1881 májusban harmadszor is hozzáfogott a Dobogó átkutatásához, de ezúttal az ásatásokat kevés megszakításokkal 1882 szeptember 2-áig folytatta s egészben véve 2088 sírt tárt fel. A leletek zömét a Nemzeti Múzeum kapta (Rég. Napló 119 162/1882), leírásukat pedig ugyanabban a munkában A keszthelyi sírmezők 1886) találjuk, a melyben Lipp a keszthely városi (sorházban: netőt is ismerteti. ■xbogói sírok leletkörülményeiről még elég tiszta képet ad. A Dobogó 1 >. inn! i dolomit, melyen oly ritkán nő a fű, hogy legelőnek sem tudják akasztva, az ali a.'t a kőbe rájták tehát, néhány sir alsó széle ökölnyi nagyságú díszítése van (15). 143. ábra. Laténe urna a Dobogóról.
