A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
94 A Balaton környékének archaeologiája. Az ú. n. Csórégödör helyén került elő' aztán több korongon készült edény ; nevezetesen egy (133. ábra), melynek öblös hasa fölött magas és szűk, kidudorodó gyűrűvel ellátott nyaka van, egyébként szürke és sima a felülete. A magassága 24 cm. Ennek a formája határozottan keltakori. A többi edény között, melyeket itt találtak, lehetnek olyanok, melyek még a keltakorból valók, de épp úgy lehetnek már római edények. Ilyenek (134. ábra): Egy 19 cm. magas, füleden fazék (1), melynek összehúzott szája körül gyűrűszerű perem van; egy másik fazék (2), melynek magassága 24 cm., széles szájnyílása körül kihajló peremmel van ellátva és sima felületén csak a felhúzás vonalai látszanak ; a harmadik egy füles, sima felületű bögre (3), mely 15 cm. magas. A keltakori sírmellékletek, melyek a Csórégödörből származnak s az imént leírt edényekkel együtt a Balatoni Múzeumba kerültek, a mi egészen Csák Arpád érdeme, a következők (135. ábra) : egy bronzkarperecz (1), melynek teste nyolcz félgömbalakú dudorból áll s belső átmérője nem egészen 5 cm ; egy pár bronzkarperecz (2—3), vékony testük belül üres, de csak azért, mert külső gömbölyű felületük rovátkos. Átmérőjük belül 50—54 mm. ; egy kis vasfibula (4), 5 cm. hosszú, tűje rúgón jár, lába pedig visszahajlik s egy gombban végződik. 133. ábra. Keltakori agyagurna. 134. ábra. Római edények a Csórégödörből. Eipp 1886-ban (Arch. Értesítő ú. f. VI 353. 1), azt jelenti ugyan, hogy a Csórégödörben hébe-hóba még egy-egy római sir jelentkezik, így abban az évben a múlt hetekben — úgymond — egy női sírra akadtak s a csontvázon kargyűrűket találtak, melyek Deininger szívességéből nála vannak,de nyilvánvaló,hogy ugyanerről asírleletről írta Lipp előbb, 1885-ben (Arch. Értesítő ú. f. VI 43. 1). hogy november 11-én Deininger Imre «a cserszegi út mellett hajdan volt római urnatemető szomszédságában» az intézet földjén (ez a Csórégödörtől északra fekszik), egy római sírt ásatott ki, melynek töltelékföldjében egy Marcus Aurelius-íéle, igen szépen fenntartott közép- nagyságú bronzérmet, a sírban pedig egy női csontvázat talált, bronzkargyűrtível s itt azt is említi, hogy rögtön átkutatta az egész táblát, de több sir nyomára nem
