A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
78 A Balaton környékének archaeologiája. és a sírmellékletek. Már pedig ezek a feliratok is igazolják, hogy a temető nem lehet a II. század első felénél sokkal későbbi. Ezeknek a feliratoknak ugyanis ugyanazok a főbb sajátságai, a melyek csakis a régebbi feliratokban fordulnak elő. Ilyen a betűk jellege, a mennyiben az később más volt és ilyen a feliratok szerkezete, melyet az jellemez, hogy az elhunyt neve nominativusban áll s az állítmány hie situs est. A bükkösszigeti felirat, mint láttuk (42. 1.), hasonló természetű és épp ezért kétségkívül szintén a régibb feliratok közé tartozik. Vájjon nem származott-e ez is tehát ebből az új maj őri temetőből ? Hol feliratok nincsenek, ott a sírok korának meghatározásához a talált érmek is elegendők lehetnek, különösen, lia egy bizonyos korból nagyobb számmal vannak. Ezekből a sírokból tudtommal Augustus érmén kívül, mely nem bizonyít semmit, egy Hadrianus és egy Antoninus Pius-féle érem került elő. A mennyiben ezeknél későbbi érem csakugyan nincs, úgy ezek is tehát megerősítik, hogy a temető a II. század közepe tájáról való, a mikor Antoninus Pius uralkodott, vagy nem sokkal későbbi időből. 103. ábra. Agyagurnák és fazekak az újmajori római temetőbó'l. Különben úgy az urnasírok, mint a csontvázsírok — mint Csák írja — nagyon gazdagok voltak tárgyakban. A legszámosabbak voltak természetesen az agyagurnák és egyéb kisebb-nagyobb agyagedények. Csák Arpád feljegyezte ugyan, hogy az egyes sírokban mi volt, de ezek a feljegyzések nem lehetnek olyanok, hogy az edényeket, a melyek többnyire összetörve voltak és hol az épek között is annyi az egymáshoz hasonló, síronként összefoglalni és felsorolni lehessen. Nincs is módomban itt az összes agyagedények katalógusát adni. A legkiválóbb typusok a következők : Urnák és fazekak (103. ábra): Fazékalakú urna (1), sötétszürke színű, magassága 37 cm. Tág szájnyílása kihajló peremmel van ellátva, a mely alatt s körtealakú hasán bekarczolt hullámvonal szalad körül. — Magasabb, tojásdadalakú urna (2), magassága 40 cm., szájszéle alatt összehúzódó rövid nyaka van, a szájperem kerektestű gyűrű. — Vörösszínű fazék (3), 29 cm. magas, keskeny, lapos szájperemmel, teste lefelé, a keskeny gyűrűvel ellátott talpa felé öblösebb, mint fölfelé. — Hasonló alakú fazék (4), csak valamivel alacsonyabb (27 cm. magas) és karcsúbb, ellenben vízszintesen elálló szájpereme valamivel testesebb és a talpa is erősebb gyűrűtaggal van ellátva.
