A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

76

A Balaton környékének archaeologiája.

egyszerű hornyolt keretbe foglalva, ámde a sorok párhuzamosan mennek a táblák hosszával. Nem is állhatták ezek a táblák szabadon, mint a közönséges sírkövek, hanem ebben a formában csak falba beillesztve gondolhatók. Semmi kétség tehát, hogy azon az épületen voltak befalazva, melynek falai között előkerültek és így ezek is igazat adnak CsÁK-nak, hogy ezt az épületet temetkezésre használták.

A nagyobbik tábla (101. ábra) felirata:

Ti(berius) Julius F aus tus ann(orum) XXXXV.

Julia Fausía

ann(orum) XL. Hfic) s(iti) s(unt).

E szerint a felirat egy házaspárról emlékezik meg, mind a kettőről mint

ványtöredékeket talált. Valóban akadt is néhány sir az épületben, egy pár urnasír és egy csontvázsír az udvarban, továbbá éppen ennek az épületnek egyik kamrájában került elő a kőurnasír és közelében két feliratos kötábla.

Mind a két tábla homokkőből készült s a formájuk és kidolgozásuk is annyira megegyezik, hogy mind a kettőt egyszerre kellett készíteni. Mindkettő darabokra tört, de a nagyobbik tábla teljesebb. Hosszúsága 87, magassága 47 és vastagsága 13 cm. Ellenben a kisebbik, valamivel zömökebb tábla 60 cm. hosszú, 45 cm- magas és 12 cm. vastag.

Római sírköveinknek typikus formája és tagozása szokott lenni s a felirat rajtuk keresztben áll. Ezeken a táblákon is sírfelirat áll ugyan, még pedig magában,

ÍOO. ábra. Az új majori római temető épülete.