A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

60 A Balaton környékének archaeologiàja. mivel szélesebb tractusban (hol az apsis is nagyobb volt), egy nagy terem (4) feküdt az apsis előtt, kétszernél nagyobb, mint az előtte keresztben fekvő helyiség (6). A nagy terem egyik sarkában egy kis négyszögű fülke (5) állott. Ez a nagy terem volt azután az, mely ebben az épületben egyedül- fűt­hető is volt. De itt is a hypo­caustum csak egy T alakú csator­nára szorítkozott, mely felett tégla­pilléreken (75. ábra) nyugodott a padozat. A keskeny folyosó (1) a két tractus között szolgált egy­szersmind fűtőkamrának (praefur­nium), a hová tehát a fűtőcsatorna torkollott. Látva a két apsist, elő­ször arra gondolunk, hogy fürdő­épülettel van dolgunk, de mint láttuk, a baloldali tractus egyálta­lán nem volt fűthető, a jobbfelőli tractusban a nagy terem fűtésére pedig mindössze egy csatorna szol­gált s nem az egész padozat alatt terült el a hypocaustum, a mint azt a fürdőhelyiségek rendes fűtése megkívánta. így'.azután ezt az épületet is csak lakóháznak tekinthetjük. Mindezeknek az épületeknek a fekvése ugyanazt az irányt mu­tatja, még pedig — a mi a legfontosabb — mind úgy vannak elhelyezve, a mint a várfalak men­nek. így az utczák is, melyeket az épületek között nem nehéz fel­ismerni, párhuzamosan mentek a várfalakkal. Annyi bizonyos tehát, hogy a vár falai és az azokon belül állott épü­letek között kétségkívül megvolt az összefüggés. Föltehető már most, hogy vagy mindjárt kez­73. ábra. A 6. számú ház fűtőcsatornája. 74. ábra. A 7. számú épület alaprajza (1 : 200).

Next

/
Thumbnails
Contents