A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

58

A Balaton környékének archaeologiája.

ebből is következtethetünk valamit a korra, a melyből ezek az épületek származnak. A mi a római korszak jobb idejéből való lehet, nem igen van; terrasigillaták egyáltalában hiányzanak, hanem ott van : egy csontból készített kontyfésű (69. ábra) bronzfejű szegekkel, T alakú bronzfibulák, a minők a későbbi korban voltak divatosak, azután falfestménydarabok, melyeken a legegyszerűbb márványtánzatokat látjuk ugyan, de mint tudva van, a falfestés éppen a későbbi időkben vált általánossá; azután tárgyak, melyek már egészen a késői korra vallanak, t. i. kis vaskések, vaskarikák s ezek mellett más vastárgyak, mint vaskulcs, vasmérlegrészek, egy vascsoroszlya és ekevas, melyek kora bizonytalan. De ott van még két bronzboglár (70. ábra, természetes nagyságban), melyeknek közepe azért van két helyütt átlyukasztva, hogy az övre odaerősíthessék. A két kiálló fülbe alul csüngök voltak beakasztva Ezen boglároknak, bár még kicsinyek és csak éppen gyöngysorkerettel vannak díszítve, népvándorláskori jellegük kétségtelen.

A mint tehát ez a két épület nem szól a mellett, hogy katonai czélokra szolgáltak, épp úgy nem szólnak a mellett a többi épületek sem, melyeket a rákövetkező években tártak fel.

69. ábra. Csontfésű Fenékről.

70. ábra. Bronzboglár Fenékről.

A délre fekvő C épület számos négyszögű helyiségből áll, melyeknek fővonalai két egymással derékszögben álló tractust alkotnak, mint a mai sarokházak, melyek két utczára vannak kiépítve.

De ezt a nem egészen tiszta alaprajzot még zavartabbá teszik a toldalékok: a déli oldalon egymagában kiálló négyszögű helyiség messze előreugró hegyes sarkával, a keleti oldalon pedig egy félköralakú helyiség, mely ugyancsak hátat mutat, és csak úgy érthető, ha délfelé hozzáépítve gondoljuk a négyszögű helyiséget, a melynek apsisául szolgált.

De ez az épület is magában állott, mint a két előbbi és mindazok, a melyek a várterület északi felében még előkerültek. Ezek között is csak az egyik (4) lehetett középület, a mennyiben legalább az alaprajza nagyjában megfelel a római basilicának. A nagy csarnoktermet két sor oszlop hosszában három hajóra osztja, de úgy hogy a középső kétszer oly széles, mint az oldalhajók. A bejáratnak a keleti oldalon a középhajó tengelyében kellett lenni, mert a nyugoti oldalon van még egy kiugró helyiség az apsissal, a mely így szemben állott a bejárattal. Ez az apsis, hol a tribunal állott, hozzátartozott a basilica alaprajzához. Troesmis épületei között, melyek ugyancsak várfalakkal vannak körülvéve, három ilyen basilica is látható, de ezek — legalább részben — össze vannak építve más épületekkel. L. Daremberg-Saglio : Dictionnaire des Antiquités Grecques et Romains, s. v. Castra. Fig. 1223.

Ezen basilicán kívül, tőle délre, keletre és északra (nyugaton, az út túlsó oldalán nem ástak) még tizenegy teljesen kiásott épületre akadtak, melyek kisebbek- nagyobbak s egy vagy több helyiségből állanak, de mindnek derékszögű alaprajza van. A legegyszerűbbek egyetlen hossznégyszögű helyiségre szorítkoznak (1. 13). Egyszerű hossznégyszögű formája van azoknak a házaknak is, melyek egy kereszt-