A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének aicha,eologiá,ja. 51 hogy a mikor ezen gazdasági épületeket emelték, találtak néhány római feliratos és faragványos kó'emléket, melyeket Keszthelyen a grófi kastélyban ó'riznek. Tényleg voltak ilyen kövek ottan, de hogy mind Fenékró'l százmaztak, nem bizonyos. A vár udvarán állott mérföldkőró'l (CIL III 3726 = 10635) kitűnt, hogy az Szalkról került oda, a hol a Festetics grófoknak uradalma volt. Ezen kívül még három feliratos kó'ről van szó, melyeket már Páük Iván ismertetett. Akad. Értekezések 1848. 53 1. Ezek a CIL III. kötetében 4125. 4126. 4127 alatt közzétett feliratok. A 4126. feliratot már előbb, mint a Corpus megjelent, Romer is kiadta az Arch. Közlemények 111(1863) 163. lapján. Utoljára Kubitschek írta le ezeket a feliratokat az Arch. Epigr. Mittheilungen III. kötetében (160. 161. 11.) s kettőt az ő revideált olvasásában közöl másodszor a CIE III pótkötete (4125= 10905. 4126 = 10904). Azóta eltűntek. Az első' felirat (CIL III 4125 = 10905) Paur olvasása szerint Herculi Augusto szólt, KuBiTSCHEK-nél az istenség neve elolvashatatlan, ellenben a dedikáló neve teljesebb : L. Aurelius Sabinianus, a ki decurio volt, valamely csapat parancsnoka, végül Kubitschek szerint v{otum) s[olvit) l(ibens) m(erito) állott. Mint Kubitschek megjegyzi, anyaga nagyon rossz, az időtől megviselt homokkő, 45 cm. magas, 31 cm. széles és 26 cm. vastag. A második felirat (CIL III 4126 = 10904) is, mint Kubitschek mondja, rossz homokkövön áll, de ornamentális díszítése van, mely jobb oldalán szőllővenyigét mutat szőllőfürtökkel. Alul csonka, magassága 102 cm., szélessége 68 cm. Ezen a kövön legalább az első sor világos: Deo sancto Libero. Liber neve alatt Bacchust tisztelték nálunk. A második sorban Peridrumus annak a neve volt, a ki — mint maga a felirat a harmadik sorban kijelenti — aram posuit, az oltárt állította. A harmadik felirat (CIL III 4127) elején suorum csak úgy érthető, ha előtte pro salute sua et állott. Bizonyos még a negyedik sorban egy Licinius vagy Licinia név, annak a neve, a kitől az oltár való. Erről a kőről azt mondja Kubitschek, hogy erősen megvan rongálva. Ezen három feliratos kövön kívül Kubitschek (161, I.) a grófi kastélyban látott még egy csonka sírkövet, egy hosszúkás sárga homloklapot, mely 47 cm. magas, 82 cm. széles és 25 cm. vastag volt. Alul le volt törve, a mi megmaradt, az a sírkő felső része, melynek tetejét egy háromszögű orom koronázta, a sarkokon rózsákkal díszített acroteriumok díszítették, ez alatt pedig egy fülkében három mellkép volt kifaragva : a középen egy gyermek, jobbra egy idősebb személy, bal kezében egy tekercsesei, balra egy hasonló alak, jobbjában egy almát tartva. Ezen fülke két oldalán voltak bevésve a sírfelirat kezdőbetűi : L){is) M{anibus). Persze a feliratnak ez oly csekély része, hogy nem volt érdemes a CIL-ba felvenni. Végül Kubitschek (163. 1.) leír még egy reliefes kőtáblát, a melyet ugyancsak ott a grófi kastélyban látott. Ezt Lipp is ismertette a Vasmegyei rég. egylet Vill (1880) jelentésében, közölve annak rajzát is (63. ábra). Ez a fehér kőből faragott tábla, mely köröskörül le van törve, 92 cm. magas, 59 cm. széles és 17 cm. vastag volt. Lipp szerint a relief egy nőt ábrázolt, a mint meztelenül s csupán a bal válláról leomló köpenyben, melynek felső végét bal kezével maga előtt magasra emeli, jobb kezével meg annak mélyen a térdig leérő végét fogja, jobbra előrehajolva, de fejét, melyen a haj hátul egy kontyba össze van kötve, magasra emelve, úgy jelenik meg, mintha a fürdőből kilépne. Kubitschek szerint lehetne Léda is. Lédát a hattyúval csakugyan így is ábrázolták. Annyi bizonyos, hogy az antik
