A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
30 A Balaton nivófel iilete s azon a nehézség változásai. 61 S TERNECK közleményében foglalt adatok szerint a nehézség rendellenességének különbsége Boglár és Fonyód között 0 051 C. G. S., s így tekintve, hogy a két állomás egymástóli távolsága 10'3 Km, vagyis 1 030 000 cm, a két állomás közötti átlagos gradiens 49'5.10~ 9. Ezzel ellentétben a legnagyobb ez irányba eső észlelt gradiens sem éri el a 3.10~ 9 értéket. Látjuk ezt a mellékelt térképvázlaton is (27. ábra), melybe az észlelt gradienseken kívül azoknak a Fonyód—Boglár irányú vetületeit is berajzoltuk s a S TERNECK adatainak megfelelő gradienst az arányos FB vonaldarabbal tüntettük elő. Viszont a nehézség gyorsulásának különbségét az észlelt gradiensekből számítva, azt 0'002 C. G. V.-nél kisebbnek találjuk, ellentétben a S TERNECK által közölt nagy értékkel. Valószínűnek tartom, hogy a boglári ingamegfigyelésekbe hiba csúszott be, mert kizártnak tekintem azt, hogy a gradiensnek oly nagy 1 értéke a torsiósmérleg adataiban az egész észlelési vonalon ne nyilvánult volna. Miért keresem a hibát éppen a boglári adatban és nem a fonyódiban, a mely azt ugyancsak okozhatná, annak indítóoka az, hogy feltűnő nagyságával éppen a boglári érték válik ki S TERNECK adatai közül, s okozza az azok alapján rajzolt isogammák szabálytalan elgörbülését. Ezt az értéket az észlelt gradiensekből számított értékkel helyettesítvén, az isogammákra nézve is sokkal szabályosabb és a tó tengelyének irányát jobban előtüntető képet kapunk.
