A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Sterneck Róbert: A nehézségerő tanulmányozása a Balaton környékén

A MEGFIGYELÉSEK LEÍRÁSA. PiMASSL, műszaki tiszt, az intézet mechanikai műhelyének vezetője, július havá­ban — a megfigyelések megkezdése előtt — némi javításokat eszközölt a fali állványokon és az ingákon. A fali állvány konszoljának hátsó oldalára csavarok segítségével czinklemezt erősített, melynek fölgörbített szélei a védőszekrény föl­tolására s megerősítésére szolgálnak. Ezáltal a készülék a fal felé néző oldalán jobban elzárható. Az ingák achatéleit új — az eddiginél sokkal szélesebb — fog­lalattal látta el, mely az achatok felső részét majdnem egészen körülzárja. Ezenkívül az achatokat két csavarral ellátott lemezzel a foglalat felső széléhez szorította, mi­által az achat és annak foglalatja közt teljesen szilárd összefüggést létesített. Mindazonáltal a Wienben, novemberben végzett befejező megfigyelésből kitűnt, hogy az ingák lengési ideje 100 napi járás után, úgy mint az előbbi években is, tetemesen megrövidült; látnivaló tehát, hogy az achatok foglalatja nincs össze­függésben ezen jelenséggel. Ezen még eddigelé megfejtetlen jelenséget csak úgy vehetjük számba, ha — mint az előbbi években is — fölteszszük, hogy ezen változások az idővel arányosak. Ezért a megfigyelt lengési idő redukálásánál (I. táblázat) az inga rúdjának össze­húzódásából származó javítást (c) is tekintetbe kell vennünk, melynek egy napi értéke a VII., IX. és XI. sz. ingáknál a lengési idő 7. tizedesének 0'7, 1*3 és 0'5 egysége, a VIII., X. és XII. sz. ingáknál pedig 1'6, 0'5 és 0'3 ugyanolyan egység. A megfigyeléseknél használt 6 inga állandóit deczember havában újból meg­határoztuk. A hőmérséklet és a levegő sűrűségének változásából eredő javítás a lengési idő 7. tizedesének egységeiben kifejezve A t = 49 1 T A S = 57 9 D-nek adódott, mely értékek a megfigyelések redukálásánál tekintetbe vétettek. A megfigyelésekhez minden állomáson elektromos áramzáró készülékkel ellá­tott két óra szolgált: egy csillagidőt mutató chronometer és egy ingaóra, mely, megbízható összehasonlítás czéljából, körülbelül középidő szerint szabályoztatott. Mivel azonban az ingaórákat az egyik állomásról a másikra való szállítás végett szét kellett szedni, felállításuknál pedig az inga súlyának elhelyezésére, minden utólagos szabályozás kizárásával, csak az inga rúdján látható jelzés volt az irány­adó, az ingaóráknak az egyes állomásokon némileg eltérő járásuk volt.

Next

/
Thumbnails
Contents